Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Harcok a Kárpátok előterében, Erdélyben és Magyarországon
Harcok a Kárpátok, előterében. Erdélyben és Magyarországon Július 17-én este а 23/П. zászlóalj parancsot kapott, hogy azonnal pakoljanak össze, majd másnap hajnali 2 órakor elindultak Koropiecbe, ahová délelőtt 9 órakor érkeztek meg. A katonákat házaknál szállásolták el. A Kárpátok gerincvonulatait kihasználva két védelmi vonal létesült. A Hunyadi-állás a Czornokorec (1402), Jaworowa (1001), Klewa (987), Rokieta (1108), Makowica (1155) hegycsúcsok vonulatát követte, és az Uisce Putilowe, Krezyworownia, Zabie, Tatarow, Jaremcze, Zielona helységeknél létesült völgyzárak tették teljessé. Ez a zárrendszer azonban csak támpontszerűen épült ki. Ettől délnyugatra több évi munkával az előbbivel nagyjából párhuzamosan épült ki az Árpád-állás. A völgyeket Borsa, Vasér, Havasmező, Tiszabogdány, Rahó, Kőrösmező, Királymező helységeknél komoly betonfedezékekkel, harckocsiárkokkal és beton harckocsi-akadályokkal megerősített zárakkal tették átjárhatatlanná. A két állás között a Kárpátok gerincvonalát követve építés alatt állt a Szent Lász- ló-vonal. A magyar hadvezetés az 1943 óta folyamatosan épült Árpád-vonalban nagyon bízott. A harcok egyelőre a Magyarországot védeni hivatott vonalak előtt zajlottak. A balassagyarmatiak váratlan visszavonulásukkor nem sejtették, hogy hamarosan szükség lesz a védővonalakra. Július 13-án az I. Ukrán Front hatalmas páncélostámadása áttörte az 1. és 3. német páncéloshadsereg csatlakozási szárnyát és Lembergig hatoltak előre.240 Ez volt a magyarázata annak, hogy a balassagyarmatiaknak július 17-én hirtelen el kellett hagyni állásaikat és visszavonultak nyugati irányba, de erről még a parancsnokok sem sokat tudtak. A németeknél fejetlenség alakult ki. Július 21-én a 23. gyalogezred parancsot kapott, hogy álljon indulásra készen, de senki sem tudta, hogy hová mennek. Végül a Dnyeszter partján lévő Nizniow városába irányították őket. A város erősen romos volt, a vasúti és közúti hídját már felrobbantották, a katonák szükséghídon keltek át a Dnyeszteren. Miután mindenki átment rajta, azt is felrobbantották. A 23/11. zászlóalj a folyótól 4 kilométerre fekvő kis faluba szállásolta be magát, míg az ezred többi része a távolabb lévő védőállásokban utóvédként biztosította a visszavonulást. Másnap, július 22-én nagy ágyúdörgésre ébredtek a balassagyarmatiak. Kiderítették, hogy a magyar tüzérség lövi az előrenyomuló szovjet ékeket. Ezen a napon megindult az általános támadás az 1. magyar hadsereg ellen is. A páncéltörő tanfolyamnak is véget vetett a szovjetek hirtelen térnyerése. A tanfolyam hallgatóit faustpatronokkal látták el a németek, és bevetették őket Buczacz védelmében. Utcai harcok alakultak ki, miközben a németek kénytelenek voltak feladni a várost.241 Július 23-án 5 órakor riadóztatták a tartalékban lévő 23/5. századot. A 23/4. és a 23/6. századok a védőállásokban maradtak, a 23/5. századot hátrairányították. Kiderült, hogy egy szovjet ék 5-6 kilométerre megközelítette őket. A 23/5. század három órai menetelés után megállt. Az út két oldalán eldobált tölténytás182
