Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
Don menti hadszíntereken kötöttek. Tanúk voltak: Kovács Rezső alezredes zászlóaljparancsnok és Szilárd Gyula evangélikus lelkész. Dr. Szentgyörgyi Károly városi főjegyző anyakönyvvezető a házasulókat megható szavakkal köszöntötte. A vőlegény jelenlétét sisak és kard jelképezte. A zászlóalj-parancsnokság a vőlegénynek és a menyasszonynak szép csokrot ajándékozott” — tudósított az eseményről a Nógrádi Hírlap.214 A tavasz közeledtével az 1942 őszén bevonultak kiképzése új szakaszba érkezett. A tisztesiskola március végén befejezte működését. Az új tiszteseket beosztották a századokhoz. 1943-ra érezhetően romlott a katonák élelmezése. Szárított babból, szárított burgonyából készült az ebéd, a reggeli rendszeresen fél liter feketekávé volt. Szinte alig várták, hogy kimenőre menjenek, vagy hazajussanak, ahol végre tisztességesen ehettek. A kiképzésbe új elemeket is iktattak. A lövészárok- és a lövészteknőásáson kívül lövészkút készítését is gyakoroltatták velük. A katonákat kiképezték az X lábas akadályok szakszerű robbantására. Még álltak az Ipoly partján az egykori csehszlovák betonerődök. Gyakoroltatták az erődök elleni harcot. Sok gyakorlatnak az volt a tárgya, hogy a század átgázolt az Ipolyon és megrohamozott egy-egy erődöt. Ezeket 1943-ban kezdték felrobbantgatni, miután hasznosításukra semmilyen lehetőséget nem találtak. Kovács Rezső alezredes közbenjárására a zászlóaljtól 1943. március végén kilenc frissen végzett tisztest hat hónapos próbaszolgálatra vezényeltek a fővárosba a „Budapest” őrzászlóaljhoz testőrnek. A fél év leteltével csak hárman maradtak ott, a többieket visszahelyezték Balassagyarmatra.215 „1943. január végén már nemcsak a laktanyában, hanem a városban is széles körben tudták, hogy baj van a Don mentén. A hadicselekmények miatt a tábo- rilevelezőlap-forgalom leállt, s egyre több hír érkezett az elesett katonákról. A pótzászlóaljnál itthon maradt tisztek hangulata egy csapásra elromlott, ha valaki megemlítette a Don-kanyart. Nyilván ők a VMK irodán keresztül állandóan friss információkkal rendelkeztek, s a városba kijutott hírek csak ezek töredéke volt” - emlékszik vissza Vizy Ferenc erre az időszakra. 144■ Hars László százados és Paulheim Pál főhadnagy. 1943■ március 160
