Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
Don menti hadszíntereken A gyülekezési körletekben a legénységnek módja nyílt a tisztálkodásra, majd fegyver- és szerelvény-karbantartást végeztettek velük. 1943. február 22-én a zászlóalj elővigyázatosságból a partizánveszélyes területen lévő községben egy külső szállásőrséget is felállított. Ezen a napon 97 főből állt a zászlóalj. A következő napokban a beérkezésekkel a létszám így alakult: február 23-án beérkezett 41 fő, a létszám 144 honvéd február 24-én beérkezett 61 fő, a létszám 205 honvéd február 25-én beérkezett 29 fő, a létszám 234 honvéd február 26-án beérkezett 19 fő, a létszám 253 honvéd február 27-én beérkezett 22 fő, a létszám 275 honvéd Ezen a napon a zászlóalj fegyvermestere puskavizsgálatot tartott. A zászlóalj fegyverei a következők voltak: 131 db puska, 1 db golyószóró, 5 db géppisztoly, 1 db orosz géppisztoly, 14 db pisztoly. A zászlóalj megmaradt lovai annyira legyengültek, hogy fogatok húzására alkalmatlanok voltak. A németek, mivel hátországi területre vonták vissza a balassagyarmatiakat, csak a leggyengébb élelmezést biztosították. A napi kenyéradag 30 dekagramm volt. „A legénység fáradt, az élelmezés kevés” — írja harctudósításában Hárs László százados. A zászlóalj tiszti beosztási táblázata az 1943. február 22-i állapotokat így rögzítette: Zászlóaljparancsnok: Bidnay Sándor hivatásos főhadnagy a 23/1. zászlóaljtól Zászlóaljsegédtiszt: Jancsó József tartalékos hadnagy 23/4. századparancsnok: Plachy István tartalékos főhadnagy 23/5. századparancsnok: Klucsik Lajos tartalékos főhadnagy a 23/L zászlóaljtól 23/6. századparancsnok: Deák Gyula hivatásos hadnagy 23/H. nehézfegyverszázad-parancsnok: Molnár Vilmos hivatásos hadnagy Vonatoszlop-parancsnok: Köbölkúti Gyula tartalékos hadnagy Táv beszélőszakasz-parancsnok: betöltetlen Vezető orvos: betöltetlen Gh-főnök: Vörös József tartalékos főhadnagy Hárs László február 22. után érkezett meg a zászlóalj gyülekezési körletébe. Az eddig is idézett 1943. március 1. keltezésű harctudósítását, 1943. május 8-án a január 11-től 14-ig terjedő időszak eseményeit összefoglaló harcjelentéssel egészítette ki. Ebben így méltatta a katonákat: „Mostoha körülmények között sem vesztette el az ezred önbizalmát, a túlerejű ellenséggel szemben is bátran és eredményesen oldotta meg feladatát.” 158
