Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
A trianoni kötöttségek árnyékában
1 A TRIANONI KÖTÖTTSÉGEK ÁRNYÉKÁBAN 1920. március 1-jén vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagyot a nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta. Június 4-én Párizsban aláírták a békeszerződést, amely trianoni békediktátum néven vált közismertté. A magyar nemzetgyűlés 1921. július 26-án emelte törvényerejűvé. A nemzeti hadsereg köré szerveződő új magyar haderő 1922 januárjában a Magyar Királyi Honvédség nevet vette fel. Nem csak a név maradt a régi. A kiképzés formája, az öltözködés, a tisztekre vonatkozó különféle társadalmi megszorítások, sőt még az adományozható kitüntetések többsége is azonos maradt vagy hasonló volt az 1918 előttiekkel. A honvédséget következetesen távol tartották a politikától. Világnézetének meghatározója volt a revízióba vetett hit, amely a trianoni békediktátummal elszakított magyar területek visszaszerzését tűzte ki célul. Megfelelő hadsereg hiányában azonban csakis a békés, s politikai eszközökkel elért revízió jöhetett szóba. De milyen is volt ez a régi-új honvédség? A békeszerződés szigorúan rendelkezett a hadseregről. A területileg megcsonkított, menekültek tízezreit befogadó háborús jóvátételekre kötelezett alig nyolcmilliós kis ország legfeljebb 35000 főt tarthatott fegyverben. Az általános hadkötelezettség megszüntetésével ezt a létszámot is csak hivatásosok és zsoldosok alkothatták. Az engedélyezett létszámkereten belül a tisztek és a tisztjelöltek létszáma 1750 fő lehetett. Előírták az egyes egységek legmagasabb létszámát. A tüzérség legfeljebb 104 löveggel rendelkezhetett. A legnagyobb megengedett űrméretet 10,5 cm-ben szabták meg. A honvédség nem rendelkezhetett légierővel, légvédelmi egységekkel és páncélos fegyvernemmel. Gyorsan mozgó csapatokként csak a lovasságot és a kerékpáros alakulatokat volt szabad alkalmazni. Ennek a legfeljebb rendészeti feladatokra alkalmas haderőnek még azt is megtiltották, hogy vezérkart állítson fel. Mindezt betetézték azzal, hogy leszerelték az első világháborúban igen jó színvonalon működő magyar hadiipart. A haderő fejlesztése rejtetten kezdődött meg. A fenti körülmények miatt a honvédség nem vehette fel a versenyt a későbbiekben szerveződött kisantant államainak haderejével. 1920 elején a Nemzeti Hadsereg keretében katonai körletek alakultak meg, amelyek egy gyaloghadosztályt foglaltak magukba. Az 1921. június 1-jén életbe lépett hadsereg szervezési rendelet megszüntette a katonai körleteket, s helyettük 13
