Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
Október első napjaiban utasítást kapott a zászlóalj, hogy állítson fel egy 200 főt számláló menetszázadot. A harci cselekmények és a veszteségek ismeretében erre számítottak Balassagyarmaton. A létszám kisebbik részét a még itthon lévő sorállományból válogatták ki, de mivel ők már nagyon kevesen voltak, újra tartalékosokat hívtak be. Akadtak köztük olyanok is, akiket a tavaszi mozgósításkor bevonultattak, de nem kerültek be a hadszíntérre induló keretbe, ezért júliusban leszerelték őket. Most újra behívót kaptak. A három szakaszparancsnok, Jermányi, Labancz és Hatvani hadapród őrmesterek az 1941-ben bevonult kar- paszományosok közé tartoztak. A szakaszparancsnokok már két hét óta foglalkoztak az állománnyal, amikor Deák Gyula hadnagyot bízták meg a menetszázad vezetésével. Közel egy hónapos felkészülés és kiképzés után, november 13-án indult el a 23/2. jelzésű menetszázad a balassagyarmati vasútállomásról. Nagy számban jelentek meg a hozzátartozók, akik szorongó féltéssel vettek búcsút szeretteiktől. A 200 fő 30 puskával, puskánként 40 tölténnyel vágott neki a hosszú útnak. A legénység 6-7 G kocsiban helyezkedett el, míg a tisztek részére ezek közé soroltak egy II. osztályú В kocsit, így ennek fűtését az út során nem lehetett megoldani.174 A vonat most is a nyári szállítmányokéhoz hasonló kerülő úton haladt. Mire Érsekújvárra értek, a szerelvény már több mint 40 kocsiból állt, és а В kocsi fülkéi is megteltek. Délután a Vág völgyén haladtak keresztül, majd másnap a Jablonkai-hágó után Varsó irányába haladtak. A lengyel főváros előtt keleti irányba fordulva Breszt, Minszk, Szmolenszk, Brjanszk következett, Brjanszktól a szerelvényt Harkovba irányították. Ezen a partizánveszélyes szakaszon a vasútbiztosítást magyar katonák végezték. A menetszázadbeliek arra gondoltak: lehet, hogy az 53/II- ikerzászlóalj katonái látják el ezt a feladatot.175 A következőkben a menetszázad parancsnokát, Deák Gyulát idézem: „Az idő múlásával majd mindenkit elnyomott az álom. Pirkadástól már nem voltunk messze, amikor a szerelvényünk hirtelen nagy zökkenéssel megállt. Az álmukból felriadt emberek nem tudták mire vélni az esetet s a puskával rendelkezők esze114. Dejtári honvédek a Kréta-hegyen kiépített védővonalban, a Don partján. Balról jobbra: Bacsa Sándor örvezetö, Balga Ferenc tizedes, Balla Sándor őrvezető 123
