Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)
Don menti hadszíntereken
biztosítást láttunk el, s állandó jelleggel gyakoroltatták velünk a horhosokban történő harcot. Az élelmiszer fejadagunkat 10 %-al csökkentették.” Paczolai István, aki a támadás során szintén megsebesült, így számolt be Kandray Ernő tartalékos hadnagy, szakaszparancsnok haláláról: „A második támadás kezdetén egyszer csak Kandray hadnagy felém fordult. »Paczolai, húzza le a fejét, mert esküszöm, hogy hősi halott lesz magából!« — kiáltotta. A következő pillanatban egy lövedék csapódott be a közelében, a szilánkoktól súlyosan megsebesült. Két katona vitte őt hátra, de többé egyiküket sem láttuk. Egy társamtól azt hallottam, hogy a sebesült Kandrayt az egyik lőtte agyon, akit előzőleg tyúklopás miatt megfenyített. De erről biztosat ma sem lehet tudni.”164 A balul sikerült támadás másnapján, augusztus 11-én Lászay János alezredest kinevezték a 23. gyalogezred parancsnokának. Elődje, Nagy Géza ezredes — a hadseregparancsnok szemrehányása után idegösszeroppanást kapott — hadosztályparancsnok helyét vette át. A 23/IE zászlóalj parancsnoka Tóth Sándor százados lett, aki eddig a 23/IE nehézfegyverszázadot vezette. Néhány nap múlva a Visszamaradó Különítmény (VMK) irodájába befutottak az első jelentések. Elsőként a laktanyában lévők döbbentek meg, majd a hírek kijutottak a városba. Mindenkit lesújtott a kétgyermekes Füles József hadnagy halálhíre. Sok tiszttársat baráti szálak fűztek hozzá, s mint bussai leventekörzet-parancsnokot a civil lakosság is széles körben ismerte és tisztelte. Ennél is jobban felkavarta az érzelmeket Kandray Ernő tartalékos hadnagy halála. Számos városi szervezetnek és egyletnek volt a tagja. Ezek mind meggyászolták. A zászlóalj első csatájának eredménye lesújtó volt. Megsebesült a 23/6. század parancsnoka, Rácz Mihály főhadnagy és Kecskeméthy István hadnagy zászlóaljsegédtiszt, továbbá Magyarossy László százados, Mayer István tartalékos főhadnagy, Podoni István tartalékos hadnagy. A puskásszázadok létszáma 57-67 fő között mozgott, vagyis mindegyik elveszítette másfél-két szakaszát. Augusztus 10-től 13-ig 42-en haltak meg vagy tűntek el a zászlóaljból. Feltűnően nagy volt az eltűntek és sebesültek aránya.165 A balassagyarmati katonák frontra indulásakor mindenki arra számított, hogy szeptemberben visszajönnek a katonák, hiszen Kállay Miklós miniszterelnök a kecskeméti búcsúztató beszédében ezt ígérte. A cenzúrázott tábori postai levelezőlapok ellenére is a józanul gondolkodók belátták, hogy ez csak egy üres ígéret volt az itthon maradók megnyugtatására. Az értesítések az elesett, meghalt, eltűnt hozzátartozókról kijózanítóan hatottak, miközben eltelt augusztus. Közelgett az oroszországi ősz, majd az azt követő tél, amely az 194l-42-es ismeretében most is keménynek ígérkezett. Augusztus 29-én a Nógrádi Hírlap felhívást tett közzé, miszerint augusztus 30-tól szeptember 2-ig meleg ruhákat gyűjtenek a városban a honvédeknek. A gyűjtés eredményes volt. Tekintélyes mennyiségű meleg holmi gyűlt össze.166 A sztorozsevoje-urivi szovjet hídfő nyugtalanította a német és a magyar katonai ve117
