Gere József: Békében, háborúban. A balassagyarmati 23/II. gyalogzászlóalj története (1939-1945) - Nagy Iván Könyvek 15. (Balassagyarmat, 2004)

Don menti hadszíntereken

Március végén az iker- és a mozgósított anyazászlóalj között személyi átcsoportosítások történtek. Lászay János alezredessel együtt 1942. március 24-én több honvédet is hazarendeltek. Számukról pontos adatok nincsenek. Köztük volt még két ne- hézpuskásraj is, az egyik az 53/6. századhoz tartozott.160 Májusban az anyazászlóaljhoz behívott nemzetiségiekből álló pótlás érkezett az 53/H- zászlóaljhoz.

A nyár folyamán szerencsésnek mondhatták magukat. A rájuk bízott terület biztosítása során egy honvéd esett el, és csupán néhány sebesültet veszítettek. Júniusban a területük Medziborig terjedt ki. Rövid kinntartózkodásuk során találkoztak ukrán, lengyel és szovjet, vagy ahogy ők hívták, vörös partizánokkal. Ez utóbbiak voltak az igazán veszélyesek.

*

A 23/11. zászlóalj elvonulása után az emberek napirendre tértek a történtek felett. Nem érdekelte őket, hogy mi zajlik otthonuktól kb. 1500 km-re. Csupán azok aggódtak, akiknek hozzátartozója is kikerült a frontra. Az első tábori postai levelezőlapok egy hét múlva érkeztek meg.

Kétféle változatuk volt.

Az itthoniak a frontra a

105. Л Kőváron elhelyezett visszamaradó 23/6, század parancsnoki kara, a balassagyarmati Madách szobor előtt. Középen Deák Gyula hadnagy, századparancsnok. 1942. augusztus

104. Visszamaradó különítmény a balassagyarmati laktanya udvarán. 1942. szeptember

113