Deák Gyula: Ahogyan én láttam. Visszaemlékezés a doni harcokra - Nagy Iván Könyvek 14. (Balassagyarmat, 2004)

A TÁMADÁS

Amíg az emberek, velem együtt, fáradalmaikat pihenték, a még élő és szüntelen üzemelő tüzérségi távbeszélő-készülék „forró drótként" működött a magasabb parancsnokság felé. Hajnal felé a végső elhatározás is megszületett. Ennek értelmében a Sztorozsevoje - Veszelij Hutor közötti sávban az itt éjjelező két zászlóalj a nyílt terep meghatározott vonalában védőállást foglal. A zászlóaljparancsnokunk jóval hajnal előtt felderítő járőröket küldött ki azzal a feladattal, hogy vegyék fel a kapcsolatot az állítólag Veszelij Hutorban tartózkodó Mártsa Sándor ezredes csoportjával. Segédtisztjét pedig arra utasította, hogy a nyugatra kb. 800 m-re, a horhoson túli részen éjjelező tüzérségi lövegek védelmét húsz emberrel biztosítsa, szükség esetén a visszavonulásukat fedezze. Ez az egység megvárta a reggeli szürkületet és utolsóként távozott a szállásról, libasorba menetelve. Később értesültünk arról, hogy a horhos elejére érve az egységet iszonyatos, több géppisztolyból leadott sorozat fogadta. Az oroszok a sor végét kezdték lőni, így kellő idő maradt arra, hogy a segédtiszt és tiszti legénye, aki mögötte ment, a horhosnak nem belátható holtterébe ugorjanak. Kalandos körülmények közepette, Sztorozsevoje felé kitérve, sikerült megmenekülniük. A hajnalban riadóztatott zászlóaljunk reggelizés után, még jóval a világosodás előtt, elindult a térdig érő hóban és a -20 fokot meghaladó hidegben a kiadott parancs végrehajtására. Pirkadáskor, a kijelölt védőkörlethez érve, megkezdtük a védőállás felvételét, annak megszállását. Itt a nagy, havas síkság közepén, kiépített állás hiányában, állva vártuk az események folyását. Tőlünk se jobbra, se balra csatlakozó szomszéd nem volt. Eredetileg, az utolsó jóváhagyott megbeszélés szerint, tőlünk balra, Sztorozsevoje felé, az 53./III. zászlóaljnak kellett volna csatlakozni, de az egység valahol mögöttünk tartózkodott. Lassan világosodni kezdett. Nem kellett az ellenségnek még felderítést sem végezni, akár 51