Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

^ /. Ferenc József császár és magyar király balassagyarmati fogadásának képei: a város és a vármegyei hatóság által állított díszkapu; Cserna Károly két rajza az ünnepélyes fogadás pillanatairól; a császár fogadására felsorakozott vármegyei lovas bandérium. • 1898-ban készült szélkakas a mai Ady utca egyik házán. T Balassagyarmat főutcája a 19. század végén. A vármegye millenniumi határozatában kimondja, hogy székhelyén épüljön fel a Mária Valéria Megyei Kórház. A Millennium éve (1896) az első világháborúig tartó gyors fejlődés nyitánya Balassagyarmat történetében. A Bodnár István és Reményi Károly idejében lerakott alapokra új város épült. „Akik 10 évvel ezelőtt látták Gyarmatot - halljuk sokszor — azok éppen nem ismernének rá a mai Gyarmatra. A sáros, poros, döczögős utú, sötét viskós faluból szép város lett, a vidéki városok szebbjei közé sorozható" — olvashatjuk a dicsérő sorokat a Nógrádi Hírlapban, 1908-ban. „Balassagyarmat épül", „Városunk fejlődése", „Városfejlesztés" — gyakran találkozhatunk efféle címekkel a korabeli lapokban. • Sipeki Bálás Ferenc fő(

bírósága alá esik a város történetének egyik legsikeresebb idő-szaka. Gimnázium, ft% polgári leányiskola, a Nemzeti Iskola új épülete, törvénykezési, posta-, pénzügyi palota, megyei kórház, aszfaltozott járdák, kövezett utak, villanytelep, vágóhíd és jéggyár, új utcák és városrészek: Otthon- és Tisztviselő-telep, Erzsébet liget, helypénzszedési jog megszerzése - és még lehetne folytatni a hosszú sort. „Magától értetődik, hogy ez az eredmény felettes hatóságaink hozzájárulásával volt elérhető, amely hatóságok képviselői a város érdekeinek előmozdítását mindenkor a legmesszebbmenő jóindulattal kezelték. De a hatósággal való pontos érintkezés, a felvilágosító munka, a megnyerés érdeme mind Bálás Ferenczet illeti" — aki minden személyes érdekét el tudta nyomni, ha a városról volt szó. A sikeres érdekérvényesítés, a kapcsolatok építése bevallott célja volt egy olyan település vezetőjének, mely számottevő vagyonnal és bevételekkel nem rendelkezett, ahol minden beruházás újabb kölcsönök felvételével és az adók emelésével járt együtt. A beköltöző megyei értelmiség, a hivatalnokok egyre nagyobb száma és igényeinek növekedése az a mozdító erő, aminek létét köszönheti a gimnázium vagy éppen az új polgári leányiskola. A mindig is nagyszámú kereskedőréteg ekkor építette első kétemeletes