Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

nek meg; de azok, amint én — mégpedig jól — ösmerem, nem vállalkoznak, mert ezer lenne a kifogás, de legfőképp azt mondanák:. 'Jaj, arra rá nem érünk', mert az mind el van úgy foglalva: délelőtt 11ig hivatalban, délelőtt 1 óráig a sörházban, akkor mennek ebédelni. Délután ismét a hivatalban, s hat órától este 8 óráig - néha 12-ig - ismét a sörházban a családos emberek is. És ez így megy napról napra." • A város a péntek este — a zsidóság legnagyobb ünnepe - beköszöntétől vasárnap délelőttig, a keresztény népesség tömeges nagymisére, istentiszteletre meneteléig alig-alig adott életjelt magáról. Az ünnepi családi ebédet leggyakrabban a délutáni szűk körű, baráti zsúrozások, a nagyligeti sportesemények megtekintése, a korzózások (a főutcán az „úri" korzón, vagy az Ovárostéren a cselédlányok és bakák sétaterén), a Selmeczy-cukrászda ínyencségeinek megízlelése követhette. Voltak, akik cigányzenés vacsorával ^vagy éjszakába nyúló kártyacsatával és borozgatással zárták a hetet, hogy másnap reggel minden kezdődhessen újra elölről... ^ Gróf Zichy Ferenc Nógrád vármegye főispánja. 1861. január 7-én, a megyei önkormányzat tíz éven át tartó felfüggesztése után, a vármegye ajtainak megnyitása alkalmából, a következő szavakkal köszöntötte a vármegye közönségét: „... nincs e teremben oly magyar ... ki e mai napon, eperc és hely szentségétől által- és általhatva nem lenne." A Scitovszky Jánost 1883-ban választották meg a megye alispánjának, aki azután „tizenkét éven át nagy buzgalommal és odaadással vezette a vármegye ügyeit. Különösen Balassagyarmat fejlesztése s az itteni közkórház megalapozása körül szerzett maradandó érdemeket." A mai Bajcsy—Zsilinszky utca az ő nevét viselte egykor. Választási kortesvers az 1880-as évekből. A A két kép gróf Degenfeld Lajos főispáni beiktatásának pillanatait örökítette meg 1889. július 8-án.