Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A polgári korszak kisvárosi hangulatát aligha szemléltethetnénk jobban, mint Mikszáth Kálmánné visszaemlékezésével, melyben édesapjáról, a rokonságról és az 1870-es évek elején működött mikszáthi „Kiházasító Egylet"-röl ír: „Atyánk erős, határozott balközéppárti volt. Tisza Kálmán politikájának rajongó híve. Vidéki rokonaink is mind baloldaliak voltak, de hát ők lehettek, mert habár a birtokaik már meglehetősen meg voltak adóssággal terhelve, még ők nem gondoltak a hivatalra. Atyámnak ekkor már erre nagy szüksége volt. Pedig ha be nem lép a Deák-pártba, egész bizonyos volt, hogy nem nevezik ki a törvényszékhez, mely most lett államosítva. Hiába kérte őt erre a másodalispán, Frideczky Lajos, a leendő törvényszéki elnök, — A Balassagyarmati színielőadás plakátja 1865-ből. A Klem József tánctanár hirdetménye 1864-ből. T Meghívó hangversenyre 1864-ből. • Cserna Károly (1867-1944) festménye Balassagyarmatról. A kép a 19. század végén készült, az evangélikus templom tornyából kitekintve örökíti meg a korabeli várost. Az alatta lévő fénykép ugyaninnen ábrázolja a mai állapotot. • A németalföldi Elias P. Bommel festménye az egykori Fő utca (a mai Rákóczi fejedelem útja) egy részéről. A kép bal oldalán két 18. századi épület látható, melyeket a 19. század első felében emelt polgárházak követnek. A jobb oldalon a városháza, mellette a régi, földszintes plébánia. A festmény 1863-ban készült, sorsa ma nem ismeret.