Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÉRTÉKEK EMLÉKEK EMBEREK A szerkesztő előszava

EK E M B E SÉÉI A szerkesztő' előszava Kinek letűnt tündérvilág, kinek csizmáról lerá­zott sár - ez a város annak, aki száz kilométerek távolából gondol vissza rá. Lakói gyakran szebb­nek, többnek látják, mint ami. Máskor meg rá nem szolgált módon szidják útjait, házait, polgá­rait. Bizonyára így vannak ezzel az esztergomiak, a gyulaiak, a pápaiak is. Mi a régi írások, képek, az elbeszélések szilánkjaiból raktuk össze a város tükörképét. A magunk örömére és a mások oku­lására. E könyvet legfőképp a gyarmatiaknak ajánlom. Azoknak, akiknek életében annyiszor megjelenik az a múlt, amit bemutatni szeret­nénk. Nekik, akik közül sokan már gyermekko­ruktól hallották talán az itt elő­adott történetek egy részét. Ők maguk is ismer­jék meg Balassa­gyarmat évszáza­dait, azokat az elődöket, akiktől mi is tanulhatunk — jót is és rosszat is egyaránt. Az előbbi legyen épülésükre, utóbbit tartsák meg emlékezetükben! • A tükör mindig torzít. Mi sem áltathatjuk magunkat a sosem volt tökéletesség látszatával. Az emberi dolgok esendők, a történész munkája is az. Túl tágas az adatok köre ahhoz, hogy mindent megismer­jünk, és mérlegre tegyünk. Amit megtudtunk, azt nagyrészt másoknak köszönhetjük. Azoknak, akik felidézték nekünk emlékeiket, de még in­kább azoknak, akik előttünk járva, hangyaszor­galommal gyűjtögették a múlt tényeit, hol pa­pírra vetve azokat, hol csak tárgyak, iratok, ké­pek megmentésével. Mi csak az ő munkájuk gyü­mölcsét szakítot­tuk le és élvez­tük. • Elsőként őszinte köszönet kell mondanunk azoknak, akik már régen a gyarmati földben porlad­nak, vagy akiket jó, avagy épp rossz sorsuk más vidék-

Next

/
Thumbnails
Contents