Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A reformkori Balassagyarmat két megyei építkezése — a vármegyeháza és a megyei börtön — mind városképi, mind építészeti szempontból meghatározó jelentőségű. Az 1842­1845-ben, az akkori legkorszerűbb „amerikai" elvek alap­ján felépült, klasszicista stílusú börtön első terveit Entz Má­tyás balassagyarmati építőmester készítette el. Megvalósítás­ra azonban az Építési Igazgatóság által a tervezésre felkért Nóvák Dániel királyi főépítészi tiszt elképzelései kerültek. Kivitelezését — az egyet­len évtizeddel korábban felépült vármegyeháza tervezője és egyben az építője — Kasselik Fe­renc pesti építész végez­te. Az intézmény egyben rabdolgoztató intézet is volt. Ez utóbbi elődjéről írta Kazinczy Ferenc 1831-ben a következőket: „Viceispán úr láttatá velünk, amivel Nógrád méltán kevélykedik, azt az épületet, hol negyven rab gyapjat ecsetel és fon, s azt pokróccá szövi ...A nógrádi rab nappal szem alatt s a jobbak társaságában lévén, feleszmél, jobbá lenni megszokik, s nem megalacsonyító munkára fordíttat­ván, mint ahol vele utcákat sepr étnek s így keblében becsület érzéseit elfolytják, végre kedvet kap a munkás életre, holott go­nosszá azáltal leve, mert kerülte ezt. Már vannak szép jelei az intézet helyességének: egy rab, kitöltvén a reá ítélt időt, és a szövés mesterségébe belé tanulván, veszteg maradva, s most ö szaba­don keresi élelmét, s tanítgatja az újabb ra­bokat. A rosszak kiszabadulván innen, fe­nyegetőzve mennek el, hogy őket a nógrádi tömlöc ugyan meg nem látja, s más várme­gyékbe mennek által, mert ott, ha rajta vesztenek is, csak megverik, de nem dolgoz­tatják. Szelíd bánás mindig javít, durva bánás mindig ront; s mi szükség ott keménységre, hol célhoz vezet a szelídség. " I I • I I I t

Next

/
Thumbnails
Contents