Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

szítok sorában csupa „kontár" foglalt helyet. Rajtuk kívül — a felhasználás szempontjából — külön csoportnak tekint­hetjük a Balassagyarmaton ^^^^^^^^^ működő borbély, fésűs, ke­ményseprő, könyvkötő, köteles, nyerges, puskamű­ves, szappanos, szíjgyártó, szitás és tímár szakmákat. Ezeket összességében 29 mesterember űzte. Az össze­írás tanúsága szerint: „Keresztény mesterember van Bgyarmat városában 234. Ezeknél van legény 142, tanuló, inas 105. Az izraeliták közül van mesterember 50. Izraelita legény 20 és inas 18." Dévény István, az összeírás készítője, az izraelita iparűzőkről külön is megemlékezett: „Az izraeliták közül van czipe varga 7, serfőző 2, üveges 2, szabó 15, enyvfőző 1, cserzővarga 1, tímár 2, szap­panos 1, ruhafestő 1, pipafedél készítő 2, kőfaragó 2, szobafestő 2, ötvös 2, sip­kás 2, órás 2, féketősnő 5. Ezek mind kontárok." A felsoroláshoz hozzáteszi még: „A mesterembereknek áltáljában a zsi dóknak is egyenként az öszves mesterségi keresetüket tudni nem lehet, mint hogy azok vásári munkát ké­1 szítenek, de ezek is csak igen nyomorultul élnek. Vannak egynéhányan, akik váltó munkát is készítenek, de ezek is jövedelmüket csa­ládjaikkal elköl­tik, és megint vannak olyak is, akik föld és szőlőművelésből élnek." Összességében azt mondhatjuk, hogy - a mestereket, legényeket, inasokat és családtagjaikat is tekintve - a 19- század derekán körülbelül 1200 személy élt közvetve vagy közvetlenül az ipari tevékenység hasznából Ba­lassagyarmaton. • A helyi és közvetítő ke­reskedelem többnyire a „görög" (értsd: ortodox vallású) és a zsidó kereskedők kezében volt. Az időszak jó részében az előbbiek domináltak, akik elsősorban a nemesség áruellátását végezték. Portékái­kat részben hitelre adták, ami megkönnyítette a gyakori pénztelenséggel küzdő nemesek áruhoz ju­tását. Ök leginkább pesti és kecskeméti társaikkal ápolták kapcsolataikat, és tettek szert - helyi viszony­latban - jelentős vagyonra. A hitelezésben a zsidó tő­ketulajdonosok is részt vettek, ők azonban elsősorban A /l szíjgyártó- (1814), a molnár- (1819) és a gomkötó'céh (1762) pecsétnyomói. ^ A balassagyarma­ti kalaposcéh ládája. Készült 1828­ban. (Jelenleg a Palóc Múzeum gyűjteményében található.) A Egy Balassagyarmatra települt izraelita kereskedő hirdetése az 1800-as évek első feléből.

Next

/
Thumbnails
Contents