Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÓK FESTŐK TUDÓSOK „Nagyságok" és „aprószentek"

ben írja: „... bár fedi a múlt tört bokra / vakít a gyermekkor ragyogva / fél évszázad távolából. / A Kossuth Lajos utcát látom, / macskaköveit fénykeretben. / A „Petrovicsház" udvarában / kósza sorsomra itt születtem, / itt eszméltem rá önmagámra, / ismerkedtem nevetve - fájva / az élettel, egy vén szabócska / - Jancsovics Ignác — unokája. / Belőlem fut le az Ipolyra / a kanyargós kis Templom utca, / volt napjaimat körbefolyva / felragad, tengerekbe futna." Itt vitte oda tanárának első írását, hogy megkérdezze tőle: „Ez vers?". Hogy aztán a kérdés egész életén át végigkísérje Mert a sok igaztalan kritika hogy stílusa „korszerűtlen", témaválasztása „nem időszerű" — elvették önbizalmát. „Ezért írtam verseket, amelyek barátaimnak tetszettek is, de nem küldtem be sehová" - vallott erről később. Nem kellettek senkinek a hadifogságról szóló versek sem, melyeket Szabó Lőrinc gyönyörűnek tartott, mégis elégetésüket javasolta, hogy ne hozzanak bajt a költőjükre, így csak 1990-ben jelenhettek meg a „Vesszőfutás" című kötetben. • Balassagyarmatnak 1856-tól volt nyomdája, ekkor költözött ide Kék László. Nem kellett már Pestre, vagy Vácra vinni a sajtóra váró műveket. Mi más, ha nem ez a jele a pezsdülő szellemi életnek! Három év múlva, 1859-ben, Jeszenszky Danó már ódát írt az évszázados Kazinczy emlékünnepség alkalmából, amelyet a Kék-nyomdában sokszorosítottak. Nem sokkal később Jeszenszky hírlapot is indított: „Tömegesen mívelődni, ez most a nemzet halaszthatatlan feladata ... idő és szükségszerű dolgot vélek hát cselekedni, midőn a Felvidéki Magyar Közlöny megindításával e téren a szerencsét megkísértem" - írta a lap beköszöntőjében. • Az Ipoly című ellenzéki lap 1870ben jelent meg először, ennek ellensúlyozására három évvel később indult a Nógrádi Lapok Mikszáth Kálmánnal. A megyei sajtó „hozza" Pajor István első írásait. A Csalomjai álnéven író ügyvéd, árvaszéki elnök költeményei, műfordításai, nyelvészeti tanulmányai mintegy húsz folyóiratban és 11 kötetben jelentek meg. Merített belőlük bőven — a forrást szemérmesen elhallgatva - maga a nagy Mikszáth is! • Pajor egyik kortársa, Völgyi (Wagner) István egy igazi lokálpatrióta, városának szerelmese volt. Népművelő tanítóként, iskolaigazgatóként vett részt élénken a közéletben. Tornaegyletet alapított, amiből hasznossága miatt végül tűzoltóegylet lett, melynek történetét is megírta, csakúgy, mint az éhező gyermekeket, szegénysorú diákokat támogató Skarabeusz-asztaltársaságét és a szabadságharc gyarmati eseményeiét. Nevéhez fűződik az első gyarmati emlékmű - az 1648-as hősnők és a szabadságharc em-