Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

POLGÁROK KATONÁK HŐSÖK Balassagyarmat ünnepnapja

járásra is. • Balassagyarmat lakosai a csehszlovák megszállás napjait élték. Bár akadtak az új rendnek is támogatói a városban, a polgárok döntő többsége számára elfogadhatatlan volt az idegen megszállás. Január 25-én, az új hatalom képviseletében megjelent a városban Bazovszky zsupán, hogy átvegye a közigazgatás irányítását. Látogatása főként a tisztviselői karban és a vasutasok között okozott elkeseredést. Megkezdődött az ellenállás szervezése. Az állásuk elvesztésével fenyegetett vasutasok gyűlésezni kezdtek az Ipartestület és a szociáldemokrata pártkör helyiségeiben. Miután az itteni összejöveteleket a csehek feloszlatták, átvonultak a Sivító-telepre. Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán. A köztisztviselők által szervezett rendezvényen a városi társadalom szinte valamennyi rétege képviseltette magát. A lelkesítő, ellenállásra buzdító beszédek Az Ipoly menti karrészt vevő katonák a dejtári vasútállomásnál. • Vizy Zsigmond százados Farmoson született 1884-ben és 1956-ban hunyt el Gyöngyösön, szegényen, elfelejtve. Tisztként végigharcolta az első világháborút. 1930-ig élt Balassagyarmaton. A rendszerváltás után utcát neveztek el róla. T Baráti Huszár Aladár 1885ben született Ipolybalogon. Végigszolgálta az első világháborút, 1918 végén tért vissza Balassagyarmatra. A kommün idején rövid ideig túszként tartották fogva. A Fanácsköztársaság bukása után előbb Nógrád, majd más vármegyék főispánja volt. 1932-1934 között Budapest főpolgármesteri székét töltötte be, ezt követően 1944-ig az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke volt. A harmincas évek végén a német terjeszkedés ellen fellépő „törzsökös magyarok" vezetőjeként, a Magyar Nemzet „Szellemi honvédelem" című rovatát szervezte, antifasiszta cikkeket írt több lapba. 1944-ben a Gestapo letartóztatta. Koncentrációs táborban halt meg Mautthausenban.