Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
POLGÁROK KATONÁK HŐSÖK Balassagyarmat ünnepnapja
miatt sorra omlottak össze az ellenállási kísérletek, köztük a Szmrecsányi György vezette csallóközi mozgalom, amelyhez Pozsony, Komárom, Esztergom, Nyitra, Bars és Nógrád megyék több száz települése is csatlakozott. Az egyéni kezdeményezések, katonai egységek, polgárőrségek szórványos harcai, hősi ellenállása hiábavalónak bizonyult. I919. január 3-án a csehszlovákok már Losoncon voltak. Egy hét múlva megszállták Balassagyarmat nyugati szomszédságában Hont vármegye székhelyét, Ipolyságot is. • Nógrád közéletét anarchikus állapotok jellemezték. Salgótarjánban az esztendő első napjaiban a bolsevik vezetők által felizgatott tömeg zavargást robbantott ki, melyet csak a városba érkező iglói géppuskások sortüze oszlatott fel. A halálos áldozatok száma máig ismeretlen. Ugyanekkor Balassagyarmaton az egymásnak feszülő politikai erők zilálták szét a város közéletét, tették lehetetlenné az ellenállás megszervezését. A szociáldemokraták elkeseredett küzdelmet folytattak a Károlyi-párti kormánybiztossal, Rákóczy Istvánnal szemben, a hatalom tényleges birtoklásáért. Vizy Zsigmond százados sikertelen kísérletet tett egy jelentős létszámú, jól felfegyverzett reguláris egység felállítására. Az ellenállás hívei titkos találkozókon cseréltek eszmét, nemegyszer kalandos elképzeléseket megfogalmazva, Palóc Köztársaság kikiáltásán gondolkodva. BudaT Az Ipoly kishídja, a harcok egyik fontos színhelye. A Felfegyverzett gyarmati polgárok a „csehkiverés" napjaiÉ ban. • A balassagyarmati tárnaI4 dás vázlatrajza. Készítője vélhetően Vizy Zsigmond százados volt.