Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

kettőjüket bestiális módon meggyilkolták. Ezt követően testüket a balassagyarmati kórházba vitték, majd végtisztesség nélkül a temető máig ismeretlen részében eltemették. • Abel Lajost is családja köréből vitték internálótáborba, majd börtönbe, ahol egy fejére mért ütés következtében hunyt el. Teste szintén a balassagyarmati temetőben nyugszik. • A visszatérő kommunista hatalom csak 1957 januárjára erősödött meg annyira, hogy hozzákezdjen a megtorláshoz. Forradalmárok tucatjait fogták le, gyakran éjszaka, családi otthonukban, gyermekeik szeme láttára. Legtöbbjüket kegyetlenül összeverték, megkínozták. Sokuk számára a bíróság elé állítás, majd a börtönévek megváltásnak tűntek a rendőrségi fogdában töltött órákhoz képest. A forradalmárok sorsa a börtönévek után sem volt könnyű, „a szocialista rendszer ellenségeiként", megbélyegzetten éltek. Csak a rendszerváltás hozta meg számukra az elégtételt, de közülük sokan érezhették magukat továbbra is mellőzöttnek. Daróczi Gusztávot és társait 1958-ban ítélték el, Daróczit másodfokon 6 év börtönre, Magyar Pált először halálra, majd másodfokon 10 évre. Velük egy perben 1 évet kapott Vadasdi Sándor, László Aladár 10 évet, dr. Pásztor Jenő 1 évet, 2 évet Horváth László, 1 évet dr. Basa István, 3 évet MenczelJózsef, 5 évet Tibay Géza, Szabó Sándor 6 évet és Gál Lajos 1 évet. A megtorlás során — a balassagyarmati eseményekkel kapcsolatban — a bíróság különböző mértékű börtönbüntetésre ítélte még a következő forradalmárokat: Nagy Imre, Nemes László, Chikán István, Vincze András, Miklai László, Tósoki Győző, Paule László, Páldi Sándor, Varga Lajos, Antal Imre, Méhész Ferenc, Kusnyár Ferenc, Hodászi Sándor, Páldy Sándor, Pólónkat János, Kadlecsik Márton, Várkonyi Róbert, Sas Dezső, Oláh Sándor. Náluk is számosabban voltak, akiket több