Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A német, majd a szovjet megszállók sem kímélték a várost: felélték az élelmiszer-tartalékokat, az állatokat elhajtották; mozdonyok és kocsik nélkül maradt a felrobbant vasútállomás. 2779 lakóházból 196 dőlt romba, 588 ember maradt fedél nélkül. A megrongálódott kórházi épületekben csak négy orvos folytatta a gyógyítást. Nyugatra távozott a városi és megyei hivatalnokok többsége. A Palóc MúA Orosz lovas König Klotild asszony udvarán 1944-ben. A Útirányító szovjet katona Balassagyarmaton. A táblán Budapest, Ipolyszög, Losonc és Őrhalom neve olvasható ciril betűkkel. A Szovjet katona emlékjele a városi levéltár falán 1945 elejéről. • A szovjetek által kilőtt „Királytigris" a Pozsonyi utca sarkán 1944-ben. zeum gyűjteménye, részben a múzeumigazgató gondatlanságából, helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Jelentős pusztulás érte a megye „kincstárát", a levéltárat. A vármegyeházát lefoglaló szovjetek az iratok egy részét az utcára dobálták. De minden anyagi gond, veszteség mellett eltörpült a legfájdalmasabb: az elveszett életek hiánya, az árvák és özvegyek, a gyermeküket sirató anyák és apák bánata. S hányan pusztultak el, akik után nem maradt közeli rokon sem, aki sírni tudott volna értük...