Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

éppen csak kiépülő faipar, a kürtösi szén és az iparvasút terve — lezárult fejezetek. „A határmegvonás éppen azon községeket szakította el tőlünk, amelyek földrajzi hely­zetüknél kénytelenek voltak Balassagyarmat felé gravi­tálni s ... oly községeket hagyott meg nekünk Trianon, amelyek részint Vácnak, részint Aszódon keresztül mindég Budapesttel tartottak fenn kereskedelmi össze­köttetést. A határ menti forgalom megkönnyítése ezen a tragikus helyzeten nem segíthet. Az legfeljebb arra lenne alkalmas, hogy az amúgy is virágzó csempészetet még inkább kifejleszsze" — rögzítette a szomorú tényt a város képviselő-testülete 1926-ban. Ez a határváros jel­leg nyomta rá a bélyegét Balassagyarmat kereskedelmi és iparos életére, ezen a téren csak a bécsi döntést köve­tő terület-visszacsatolás hozott átmeneti javulást. Mégis: polgár­város maradt, csak lehetőségei változtak meg. Fayl Gyula pol­gármester tiltakozott az ellen, hogy perifériára szorult határvá­rosként leírják a fejlődőképes te­lepülések sorából. Szerencsére so­kan gondolkoztak így. Város le­gyen végre, rendezett tanácsú város! 1923-ban ünnepel­ni jött Bethlen István miniszterelnök, Rakovszky Iván belügyminiszter és Nagyatádi Szabó István földművelé­si miniszter. 52 év nagyközségi státusa után elégtétel volt ez minden balassagyarmatinak. • Hamarosan álla­mi támogatással kislakás-program indult, az Országos Földbirtokrendező Bíróság által kiosztott telkeken ked­vezményes kölcsönökből házak épültek. A főutca és a Széchenyi utca sarkán - ma óvoda — átadták az Álla­mi Építészeti Hivatal emeletes A József Ferenc főherceg fogadása Balassagyarmaton 1931­ben. * Scitovszky Bélát (1878-1959) mint főszolgabírót vá­lasztották először, 1910-ben, munkapárti programmal képvi­selővé. Megszakításokkal 1935-ig képviselte Balassagyarma­tot a képviselőházban. Betöltötte a nemzetgyűlés elnöki tisztét, majd 1926. október 15-től 1931. augusztus 24-ig a Beth­len-kormányban belügyminiszter volt. w A Madách- és Mik­száth-emléktáblák avatása a vármegyeháza falán, 1925­ben. Az elsősorban: Berzeviczy Albert, báró Buttler Ervinné, Horthy Miklós kormányzó, Vass József miniszter, ifj. Mik­száth Kálmánné és Sztranyav­szky Sándor. • Gömbös Gyula 1928 őszén látogatott városunk­ba, Scitovszky Béla vendégeként. A A város hivatalnoki kara 1926-ban. • Dr. Paczolay Zol­tán (1882-1947) vármegyei tiszti főügyész, majd kormányfő­tanácsos. 1902-ben a vármegye területén a Hangya Központ tit­kárává nevezték ki. Hivatali tisztségei mellett számos egyházi szervezet vezetését is vállalta. Hosszú ideig volt például a kato­likus egyház világi elnöke. • Sás­ka Dezső (1891-1955) főszol­gabíró hivatalában.

Next

/
Thumbnails
Contents