Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

katonai kórház sebesültekkel. A 15 ezer ember - köztük koleragyanús betegek — elszállásolására barakkokat emeltek, igénybe vették a tantermeket és a járványveszély miatt amúgy is zárva tartó mozit. Az elhúzódó harcok kimerítették a hátország tartalékait, a munkaerőhiány miatt csökkent a művelés alatt álló terület, romlottak a termésátlagok. Az áru-, élelmiszer- és tüzelőhiányt orvosolandó többször került sor rekvirálásokra, a gabonakészletek zár alá vételére. Az erdélyi román betörést követően, 1916 nyarán újabb két, menekülteket szállító szerelvény futott be az állomásra. A 233 családot magánházaknál fogadták be, a múzeumban, iskolákban, raktárakban szállásolták el. A nyomor enyhítésére gyűjtéseket, jótékonysági esteket szerveztek, 1918-ban népkonyha kezdte meg működését. • Elvesztett háború, széteső birodalom, harmadára zsugorodott, független Magyarország, vonzáskörzetének felét elvesztő határváros — az utolsó háborús ősz és tél tragikus változásai ezek. De béke volt végre, és bizakodó hangulat: október 31-én Balassagyarmaton is megalakult a Nemzeti Tanács, másnap lelkes hangulatú népgyűlés ünnepelte az új Magyarország megszületését, délután megemlékeztek a háborúban elesett hősök sírjainál, „akiknek vére hullásainak árán virradt fel az igazi magyar szabadság hajnala". Vlaszaty Béla csendőr százados vezetésével megalakult a nemzetőrség, hogy a „felkorbácsolt áradat pusztító hullámaitól városunk mentes" maradjon. A hazatérő katonák, a leszerelők többsége a munkanélküliek egyre népesebb táborát gyarapította, a nemzetőrség alakulatai csak kis részüket tudták befogadni. November 13-án köztársaságpárti tüntetésen „a balassagyarmati Nemzeti Tanács hazafias lelkesedéssel üdvözli a Magyar Nemzeti Tanácsnak azt az állásfoglalását, hogy Magyarország jövendő államformája a köztársaság legyen ... ezen elhatározása mellett a legvégsőkig szilárdan kitart". • Az idő nem kedvezett egy polgári demokrácia megteremtésének. A felbomlott monarchia helyébe lépő és a térség „stabilitását" szolgálni hivatott kis államok nagyhatalmi támogatással érvényesítették területi követeléseiket, próbáltak minél kedvezőbb pozícióba kerülni a béketárgyalásokra. A december végén Balassagyarmatra menekült 16. honvéd gyalogezred szervezését Vizy Zsigmond századosra bízták, aki a demarkációs vonal védelme érdekében 3000 katona felfegyverzését javasolta a Hadügyminisztériumnak. A csehek 1919- január 3án elfoglalták Ipolyságot, 9-én Losoncot. Várható volt, hogy a két város közötti vasúti összeköttetés megteremT /4 16-os honvéd emlékmű felállítását az ezred volt tagjai kezdeményezték 1935-ben. A megvalósítást a sikeres gyűjtés, a megye és Magos (Münk) Dezső építész jelentős adománya tette lehetővé. A szervezők Körmendy Frim Jenő szobrászt bízták meg az emlékmű elkészítésével. A felavatásra 1937. október 24-én került sor, Jó- zsef főherceg jelenlétében. A szobor 1967-ig volt a jelenlegi helyén. Ekkor „száműzték" a Pa- lóc liget eldugott sarkába, míg a helyére a szovjet katonák emlékmű- vét állítottak fel. Az emlék- mű visszahelyezésére csak a rendszerváltozást kő- vetően kerülhetett sor.