Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

zenei életének újjászervezésében és ismételt felvirágoztatásában, számos más személy mellett, Réti Zoltán I949 és I979 közötti karnagyi tevékenységét, újabban pedig Ember Csaba zeneigazgatói működését kell kiemelnünk. • Állandó színháza soha, de színházi élete egész évben volt a városnak. Már az 1800-as évek elejéről vannak adataink arra, hogy nyaranta megtelepedett itt egy—két országot járó társulat. Előadásaikat a nyári színkörben, vagy ha az éppen leégett, valamelyik vendéglő kertjében tartották - hetente többször, minden alkalommal mást játszottak, műfajilag széles skálán. Az „évad" elmúltával pedig a helyi műkedvelők álltak a deszkákon, vagy ha már túl nagy volt a hideg a Nemzeti Iskola katedráján. „Nem nagy terjedelmű faszín volt a gyarmati színkör, támlás padokkal, amelyek között középen és két oldalt lehetett járni. Páholy, karzat persze nem volt. A álló közönség az ülőktől kétfelől támasztotta a deszkafalat. PetróleA A Balassagyarmati Katolikus Legényegylet tagjainak népszínmű-előadása a 19- és a 20. század fordulón. Középen Hottovinszky Károly plébános ül. T Népszínmű előadói a 20. század elején. A Balassagyarmati postások az 1903ban felépült Rákóczi fejedelem úti új postaépület udvarán. • Városi tűzoltók valamikor az 1910-es évek táján. • A tűzoltók mentési gyakorlata az 1930-as években.