Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

ban tartotta. Az alapítástól eltelt majd másfélszáz év alatt a városi ünnepségeken, dalos esteken kívül sikeresen szerepelt az országos dalos versenyeken is. Az egyesület Erdélyi József elemi iskolai igazgató karnagysága alatt (1898-1948) élte első virágkorát. A Nógrádi Hírlap egykor így írt a Dalárdáról: „Hozzá vagyunk már szokva, hogy ha városunk művészi élvezetben óhajt részesülni, akkor biztosan számíthatunk dalárdánkra. Sőt azt is mondhatjuk, hogy e tekintetben el is kényeztetett I bennünket. Annyira kinevelte ízlésünket, hogy már követelőleg lépünk fel, és bizonyos verseny fejlődött ki a műizlés felcsigázásában és annak kielégítésében, úgy, hogy már mintegy magaslatról tekintünk le arra a pályára, amelyet dalegyletünk eddig megfutott, a lejtőn mindig fölfelé haladva. Ilyen rekordot manapság már csak az aviatikusok csinálnak." A Dalárda működése során számtalan díjat nyert el, országosan ismert együttessé vált. Első nagy megmérettetésére még 1865-ben, a Pesten megrendezett II. Országos Dalárdaünnepélyen került sor, ahol 15 fővel vettek részt. 1872-ben Balassagyarmati Dalegylet néven szervezték újjá az egyesületet, elnökének újra Jeszenszky Danót választották, és ekkor lett először alelnök Horváth Danó. Néhány év múlva részvények kibocsátásával fából készült színkört építettek a lelkes tagok, mely a Dalárda fellépései mellett, a városba érkező színtársulatok előadásainak is helyet adott. 1883-ban, fényes külsőségek mellett, felavatták és megszentelték az