Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai

A balassagyarmati cigányság körében mindig akadtak világot látott, Párizsban, Hamburgban is fellépő zenészcsaládok, de gyakran megfordultak a városban a vándorcigányok is. Ezt a kettősséget így örökítette meg a 19. század második felében rövid ideig Balassagyarmaton élt cseh írónő, Bozena Nemcova: az elbukott szabadságharc után nagy lett a kereslet a bús-szomorú muzsika virtuózainak művészete iránt, akiket a „cigány népfajban arisztokratának tekintenek, mert saját házuk van, rendes háztartást vezetnek és az urakkal érintkeznek. Gyarmaton is lakik néhány zenész család, nagyon tiszta a házuk, asszonyaik tisztán öltözködnek, csakhogy mindig van rajtuk valami, amivel másoktól különböznek, mert a cigány fölöttébb szereti a piros színt, a feltűnő ruhákat meg a rajta levő sok zsinórt és fényes gombot. ...A vándorcigányok lustaságuk, tisztátalanságuk és hamisságuk miatt lenézettek ... Balassagyarmaton egy családnak, mely a temető mellett táborozott, felépítettek és berendeztek egy kunyhót. Oda is mentek a cigányok, de este valamennyien kifeküdtek az udvarra, reggel meg visszatértek a régi helyükre, s a régi tűzrakó hely mellett ütötték fel a sátrat. Néhány fazék, szamár vagy öreg gebe, taliga, kutya az összes vagyonuk, s néhány ruhadarab, így vándorolnak faluról falura, rongyosan, félig meztelenül; a gyerekek nyáron teljesen meztelenül szaladgálnak a városban. A vándor cigányok között akadnak kovácsok; különféle szöget, láncot és hasonló dolgokat készítenek, amit aztán a falvakban eladnak. A nők kihasználják az emberek babonaságát, mert mindenki elhiszi, nem csak a köznép, hogy a cigányasszony tud jósolni, és többet tud, mint bárki más. Nyáron a nagy melegben a vándorcigányok vályogot vetnek. Több család összejön, s az Ipoly-parton táboroznak. A kiszáradt téglákat eladják a gazdáknak építkezéshez. " Ez a hagyományos életforma csak az 1960-as években tűnt el véglegesen. A nagy zenészdinasztiák is immár csak falaikon, fényképalbumaikban őrzik a régi dicsőség emlékeit. A Gyakori jelenet a régi világból: csendőrök által bekísért vándorcigányok a vármegyeháza udvarán az 1930-as években. 4 Az 1970-es években még teknőváj ók árulták portékájukat az Ifjúság útján. * Az egyik tehetség, az ifjabbik Bárányi zenekara az 1970-es években.