Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai
rabban katonai szállítmányok Budapestet elkerülő útvonalaként használták, 1944-ben pedig fontos visszavonulási útvonallá lépett elő. A háborús cselekmények miatt a vonalhálózat jelentős károkat szenvedett. Az állomásépület kiégett, a felüljáró leomlott, a pályaudvar északi oldalán lévő egykori OMÁV fűtőház teteje leszakadt. Az újjáépítésben jelentős részt vállaltak a csomópont vasutasai. Egy átgondolatlan intézkedésre a kiégett állomásépület falait az alapig lebontották, és megtisztított tégláit Budapestre szállították, hogy ezzel is segítsék az újjáépítést. Az állomási lámpakamra és egy raktárnak használt épület közé új szárnyat építettek. Az így létrejött hosszú, jellegtelen épület lett a város ma is álló „ideiglenes" állomása. • A világháború után az Ipoly-völgyi vasút nemzetközi viszonylatban nem üzemelt. Az 1960-as évek elején az összekötő vonalszakaszok sínpárjait is felszedték. Később Csehszlovákia a Nagykürtös környékén bányászott szenet Losonc körzetében kívánta az erőművekben eltüzelni. Ezért Nógrádszakái és Ipolytarnóc között a pályát felújították és új Ipoly-hidat építettek. A csehszlovák szerelvények a magyar vonalszakaszon pályahasználati díj ellenében közlekednek ma is. • A dízelesítés nagyon későn, csak az 1970-es évek végén érte el Balassagyarmatot. Jelentős dátum 1993. március I.: Balassagyarmat és Budapest között ekkor indult útjára az első sebesvonat. A közvetlen vasúti kapcsolattal a Balassagyarmat több mint százéves vágya teljesült. A Balassagyarmati vasutasok kispuskalövészeten az 1920-as években. ^ Vasutasok egy 475-ös mozdony előtt, az 1930-as években. ^ Az átalakított felvételi épület az 1930-as években. Az épület megjelenésénél fogva a város egyik meghatározó középületévé vált. Vasárnap délutánonként a peron és a Westergomféle vendéglő a társasági élet fontos színtere volt. w A háborús károkat szenvedett vasútállomás 1944-ben.
