Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)
ÍRÁSOK KÉPEK TÖRTÉNETEK Balassagyarmat évszázadai
nosat a varos befolyásos emberei közé tartoztak, ezért sokat tettek, azért hogy ne kelljen újabb versenytársakkal számolniuk. A 19. század második felében több kérvényezőt utasított el a város, így tett 1926-ban is, amikor a fogorvosokat és állatorvosokat is beszámítva 22 orvos praktizált Gyarmaton. Végül 1931-ben nyílt meg a Szent Antal a Scitovszky (ma Bajcsy—Zsilinszky) utcában. • A szép receptek, számlák, a város és a megye hivatalos nyomtatványainak elkészítése a gyarmati nyomdák feladata volt, de komoly megrendelőik voltak a bankok, kereskedők, iparosok; itt készültek az iskolák évkönyvei, esküvői, báli meghívók, verseskötetek, kisebb történeti munkák és plakátok is. Kék Lászlónál nyomták az Ipolyt, 1873-tól a Nógrádi Lapokat és a Felvidéki Közlönyt, a rövid életű Borászati és Kertészeti Füzeteket, A Nógrád Megyei Gazdasági Egyesület Értesítőjét, a Nógrád Megyei Hivatalos Hírlelőt és a Komjáthy Jenő szerkesztette Röpke ívek néhány számát. A városban dolgozott az 1880-as évektől a Halyák-féle nyomda, ebben az időben nyílt a Pracskó-féle nyomda, 1900 körül Wertheimer és Darvai nyomdái. Az Erdélyből érkezett Hollósy Géza 1909ben a Deák Ferenc utca elején nyitotta meg üzemet; megszerezte a Nógrádi Hírlap koncesszióját és az engedélyt a lapterjesztés jogának gyakorlására. A nyomdák közül ez titóbbi volt a legnagyobb: 10—15 képzett munkással és két gyorssajtóval dolgozott. A többiek egy-egy szedőgépmesterrel, néhány segéddel és vegyes papír- írószer-, könyvkereskedés profillal működtek. • Régen elkopott már az utolsó pár csizma, amit a híres gyarmati csizmadiák készítettek. Vitték is messze északra, vagy a mesterek kerekedtek fel és utaztak vásárról vásárra. Mint oly sok mindennek, ennek is az északi vidék m