„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Zeidler Miklós: Irredenta kultusz Magyarországon a két háború között

tes pajzsot tartott/ lábánál turulmadár pihent. Kisfaludi Stróbl Zsigmond készítette Észak háromalakos kompozícióját, melyen a védelmet kereső szlovák fiú a keresztre feszített Hungáriához simult kettejüket robosztus kuruc vitéz óvta kardjával. Kelet allegóriája Pásztor János munkája volt, ezen Csaba vezér heroikus pózban szabadította fel az Erdély címerét tartó szimbolikus alakot. Szentgyörgyi István Dél című szobrán erőteljes magyar férfi átkarolva óvta a Délvidéket szimbolizáló sváb leányt, lábuknál a Bácska és a Bánság gazdag földjét jelképező búzakéve feküdt. A viszonylagos külpolitikai passzivitás időszakában - 1921 és 1927 között a kormány nem kívánta kockáztatni stratégiai céljait látványos, de önmagukban értéktelen és értelmetlen akciók kedvéért, és csillapítani igyekezett a Trianon-ellenes kritika hangvételét. Nem véletlen, hogy az úgynevezett Ereklyés Országzászló felállítására csak a külpolitikai mozgástér jelentős kiszélesítését követően, 1928. augusztus 20-án kerülhetett sor. Ez az esemény voltaképpen Magyarország (a történelmi ország), a revízió (a történelmi célkitűzés és hivatás) és Horthy (az uralkodó helyén álló kormányzó) viszonyát tisztázta a jelképek nyelvén. Már magának az időpontnak a kiválasztása sem volt véletlen: az államalapító szent király ünnepe éppen megfelelt a Szent István-i birodalmat megjelenítő országzászló felavatásának. A helyszín ugyanilyen fontos volt: ez az emlékmű is a Szabadság térre került, és szembenézett a félkörben elhelyezkedő irredenta szobrokkal. A szószéket formázó talapzaton elhelyezett turulmadárból kiemelkedő zászlórúdon a lobogó félárbocon lengett. (Azt csak 19381941 között, a területi revízió idején vonták fel teljesen, akkor is csak a visszacsatolásokat követően, egy-egy hétre.) A talapzat a magyar birodalom 72 vármegyéjének rögeit rejtette, oldalát Magyarország nagycímere, az Árpádok, az Anjouk és a Corvin-ház címere, valamint feliratok díszítették. Ezek között volt Urmánczy Nándor jelmondata - „A mi országunk a Kárpátok országa, NagyMagyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig" -, a Magyar Hiszekegy, valamint két márványtáblán egy-egy idézet a magyarbarát lord Rothermere-től és Mussolinitól. A zászlórúd tetején Horthy keze után mintázott, ezüstből készült, esküre emelt méteres kéz - íme az Urmánczy által korábban hiányolt, revízióra ösztökélő, erős kéz! - tett fogadalmat a revízió mellett.

11 A Szabadság téri irredenta emlékhely 1932-ben, majd 1936-ban újabb szobrokkal gyarapodott, és a főváros más pontjain is elhelyeztek hasonló alkotásokat. Ma is áll a Wenckheim-palota előtt (a mai Szabó Ervin téren) az 1928-ban Érdekes és aligha véletlen, hogy mindezek a szimbólumok milyen sok ponton megfeleltek a hagyományos magyar koronázási és eskütételi szertartás elemeinek. Hiszen megvolt itt az ország földjét reprezentáló koronázási domb, az uralkodói eskü és az ország integritását védelmező, négy égtáj felé tett jelképes kardvágások párhuzama. Az országzászló elé jókora, kör alakú ágyást telepítettek, amely különböző színű virágokból a történelmi és a trianoni országhatárokat, a négy nagy folyót, valamint az északi határ fölött a magyar címerről ismert hármas halmot és kettős keresztet ábrázolta. A keresztből sugarak indultak ki, a kompozíciót pedig a „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, hiszek egy isteni örök igazságban" idézet fogta körbe. A Szabadság téri virágtérkép egyébként ismert turistalátványosságnak számított. 73