„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

Előszó

kezményei című második fejezet tizenegy Írása. Kocsis Károly bevezető tanulmánya után az első világháborús magyar és szlovák határelképzelések (Romsics Ignác, Szarka László, és Marián Hronsky), illetve Szlovákia integritásának problémája (Peter Zelenák) mellett Suba János és Bacsa Gábor jóvoltából lehetőségünk nyílik betekinteni a mai határszakasz kialakulásának elméleti és gyakorlati menetébe is. Az újabb területi változásokat hozó első bécsi döntésről, megítélésének eltérő vonásairól Sallai Gergely tanulmányában, egy kistérségre, a Felső-Bódva völgyére gyakorolt hatásáról pedig Ilyes Zoltán előadásában olvashatnak az érdeklődők. Az időben tovább haladva, a második világháborút követő csehszlovákiai telepítéseket ismerhetjük meg Vadkerty Katalin révén, végül Molnár Judit társadalomföldrajzi vizsgálatából a trianoni határral szétszakított Sajó és Hernád közötti területek mai kapcsolatrendszerébe pillanthatunk be. A harmadik fejezet a címében („Identitás, tér és társadalom" - A határváltozások regionális hatásai) foglaltaknak megfelelően kisebb-nagyobb területi egységekről szól, zömmel a földrajzkutatók szemszögéből: egy terjedelmesebb Erdély-blokk (Tóth József - Trócsányi András - Elekes Tibor, Kánya József, Fleisz János, Eördögh István, Oláh Sándor és L. Balogh Béni), majd Kárpátalja (Fedinec Csilla), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (Eke Pálné Zamárdi Ilona) után Hajdú-Bihar (Süli-Zakar István) következik, s a sort a dél-alföldi térség követi teljes hosszában (Sebők László, Szónokyné Ancsin Gabriella, Pál Ágnes, Hornyák Árpád és Csóti Csaba), egészen a szlovén-magyar határszakasszal bezárólag (Mohos Mária). A harmincöt előadás szerkesztése során igyekeztünk a történelmi és a földrajzi szakirodalomban használatos hivatkozási, formai jegyek olykor igen jelentős eltéréseit olyan szinten egységesíteni, hogy azzal a kötet használhatóságát segítsük, könnyítsük. Ahol az egyes előadásoknak érintkezési pontjai fedezhetők fel, ahol a tanulmányok valamüyen szinten összefonódnak egymással, illetve kiegészítik egymást, ott szerkesztői megjegyzések formájában hívjuk fel erre a figyelmet. Ezek a kötetben lábjegyzetként jelennek meg, s megkülönböztetésképpen a tanulmány szerzőjének megjegyzéseitől, irodalmi hivatkozásaitól, a kapcsolódó előadás írójának nevét dőlt betűkkel szedtük. Végül nagy örömmel teszünk eleget kedves kötelezettségünknek: köszönetet mondunk Balassagyarmat Város Önkormányzatának, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, a Nemzeti Kulturális Alapprogramnak és a Trianon Múzeum Alapítványnak a támogatásért, valamint a várpalotai Szindbád Kht-nek azért, hogy kötetünket felvette könyvsorozatába és anyagiakkal is hozzájárult a közös kiadáshoz. Balassagyarmat, 2002. április 19. Tyekvicska Árpád a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója 6