„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Gyáni Gábor: Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két világháború között

az ország 1919 utáni lehetséges politikai berendezkedéséről a döntő szót kimondó antanthatalmak azért döntöttek Horthy és az általa fémjelzett rezsim mellett, mert így remélték végképp eltorlaszolni az utat a Tanácsköztársaság megismétlődése elől. Ebben az értelemben tehát egyértelműen a Tanácsköztársaság számláját terheli, „hogy újrakezdési lehetőségeink közül Horthyék kerültek elő megoldásként" .

6 Mi történt volna, ha nincs Trianon, ha az ország a dualizmus korának megfelelő társadalommal léphetett volna be a két háború közti korszakba? - fogalmazhatjuk meg a rendszerint történetietlennek tartott kérdést. A fölvetés azonban ennek ellenére is számos fontos következtetéshez vezethet bennünket. Elsőként azt mondhatjuk, a társadalom Trianon nyomán átalakult struktúrája közvetlen módon befolyásolta, hogy a politikai alternatívák közül melyikre essék végül a választás. Hiszen a társadalmilag nem, vagy nem kellő mértékben támogatott ideológia és politika legföljebb időlegesen válhatott volna sikeressé. Márpedig a Horthy-rendszer huzamos léte kétségtelenül arra vall, hogy ez a politikai rendszer nem nélkülözte tartós fennállásához a szükséges társadalmi alapokat. Az viszont egyáltalán nem teljesen magától értetődő, hogy tartós fennmaradásához már eleve adottak lettek volna a szükséges társadalmi feltételek úgy, ahogy azt a kontinuitás tézisét vallók sugallják. Bár a századelő magyar társadalmában (és politikai kultúrájában) lehetőségként valóban ott rejlett a később megvalósuló politikai alternatíva csírája, ám a tőle elütő fejlődési perspektívák majdani érvényesülési lehetőségei sem tekinthetők ekkor még teljesen kizártnak. Tézisem így szól tehát: a trianoni diszkontinuitás teljes komplexumának tisztázása nélkül nem oldható meg a kérdés, hogy miért az, és miért nem valami más folytatódott tovább a Horthy-kor ban. A trianoni törés társadalomtörténeti tekintetben elsősorban azt jelenti, hogy a területváltozást kísérő társadalmi átalakulás oly mértékben átrendezte a belső erőviszonyokat, hogy azok már csupán távolról emlékeztettek az 1914 előtti hazai valóságra. Zárójelben jegyzem meg: mind a társadalmi struktúra, mind pedig a mentalitás és a politikai kultúra tekintetében az első világháború maga is sorsdöntő változásokat indukált Európa-szerte. Amint Francois Furet az Egy illúzió múltja című könyvében bizonyítja, a háború elementáris hatással járt az egész XX. század európai történelmének későbbi alakulása szempontjából.

7 E ponton azonban érdemes egy pillanatra megállni. A politikai jogok kiterjesztése, tehát az általános, a nőkre is kiterjedő szavazati jog törvénybe iktatása, illetve a szociális jogok állami garantálása, a jóléti állam fokozatos kiépítése nem állt oly messze a Horthy-kor valóságától, mint ahogy azt a konzervatív tekintélyuralmi politikai berendezkedés alapján gondolni lehetne, s ahogy az élesen rendszerkritikus marxista történetírás mindig is hirdette. Komoly fejtörést okozott történészeinknek a múltban a két dolog összeegyeztetése, hiszen nehéz volt megmagyarázni, hogy a szélesebb körű választójog a demokratikusnak éppen nem nevezhető Horthy-rendszer számlájára írandó. Tény persze, hogy e 6 Gombos Gyula: Eszmélet (Emlékezések és elmélkedések). Püski, Bp., 1999,160. 7 Furet, Francois: Egy illúzió miiltja. Esszé a 20. század kommunista ideológiájáról. Európa, Bp., 2000, 62-107. 62