„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Csóti Csaba: A Mura–Dráva határ néhány történeti problémája (1910–1955)
„a) Meg kell tiltani az átlövést abban az esetben is, ha a jugoszláv területről lőnek át, b) meg kell tiltani minden átbeszélést úgy a járőrnek, mint a határ mentén dolgozó polgári személynek, c) tilos a határvonalat átlépni, d) tilos bármilyen jellegű provokációs átkiabálás, vagy a jugo. [!] szervek provokációs átkiabálására válaszolni, e) tilos olyan cselekmény elkövetése, mely tüzet, vízáradást, vagy más olyan kárt okoz, amely a jugo. területen lévő magán- vagy állami tulajdont sérti." 38 A kezdeti lendület után azonban a „békülés" már jóval lassabban folytatódott, így a jugoszláv határral kapcsolatos területi problémák rendezésének megkezdésére csak 1955-ben került sor, amikor a magyar-jugoszláv vegyes bizottság elkészítette azt a térképet, mely a Mura menti területváltozásokat ábrázolta. A térképen számba vették azokat a területeket, melyek a folyó medrének megváltozása miatt gazdát cseréltek. E térkép szerint összesen 69 kataszteri hold művelés alatt nem álló terület került Magyarországtól Jugoszláviához, illetve 80 kataszteri hold hasonló gazdasági értékű föld Jugoszláviától Magyarországhoz. A nem túl jelentős határváltozások, illetve az erről folyó tárgyalások igazi jelentősége az volt, hogy immár konszolidált viszonyok teremtődtek a határ mellett. Ráadásul alig egy évvel később, 1956. augusztus 24-én Hegedűs András javaslatot tett a déli határsáv felszámolására, az onnan kitelepítettek (kb. négyezer 16 éven felüli személy) visszaköltöztetésére, elkobzott ingatlanaik visszaszolgáltatására, illetve csereingatlannal történő kártalanításukra. 39 A határ mellett élők számára 1956 őszén úgy tűnhetett, hogy lassan-lassan helyreáll az élet normális menete a határvidéken. Az 1956. évi forradalom bukása után azonban kiderült: a hatalom továbbra is fenn kívánja tartani a déli határ fokozott ellenőrzését. A forradalom leverését követő megtorlások évei átmenetileg ismét szigorú rendszabályokat hoztak a határvidék lakói számára. Kitelepítő vonatok azonban már nem indultak a községek állomásairól, ahogyan az 1950-1954 közötti „hadiállapot" sem tért már vissza. 38 Uo. 39 MOL M-KS-276-53 (Magyar Dolgozók Pártja központi szervei, Politikai Bizottság), 306. ő. e. 547