„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Csóti Csaba: A Mura–Dráva határ néhány történeti problémája (1910–1955)

határrevízió mielőbbi szükségességét.

27 Az ilyen, Horvátországot sértő megnyilatkozások azért is feltűnőek, mert Margitai József, a horvát-magyar együttélés lelkes képviselője, ekkoriban sikerrel verte vissza azokat a támadásokat, melyeket a Területvédő Liga indított a Kisebbségügyi Minisztérium ellen, annak „horvátbarát" lépései miatt.

28 Bár bizonyítékunk nincsen rá, lehetséges, hogy a Muraközzel kapcsolatos passzív magyar magatartás kialakulásában szerepe lehetett Margitainak és elvbarátainak is. A Muraköz ügyében a kormány és Zala vármegye közötti eltérő véleményeket különösen hangsúlyossá tette, hogy 1923-24-ig Baranya és Zala megyékben nemegyszer vádolták meg az ország vezetőit az Erdéllyel kapcsolatos különleges bánásmóddal. Az eleinte spontán, később szervezetté vált „közös nemzeti gyász" azonban elvette ezeknek a különbségeknek az élét, az országos irredenta propagandában pedig feloldódtak a kezdeti regionális ellentétek is. így a Budapest és Zalaegerszeg közötti különbségek is elsimultak. Az igazán jelentős ellenállás nem a határvidéki nézetkülönbségek miatt, hanem a közigazgatás centralizált átszervezésével kapcsolatban bontakozott ki. A trianoni határok kitűzésével gyakorlatilag megszületett az a határvonal, mely ma Szlovéniától, Horvátországtól és egy rövid szakaszon Szerbiától választja el Magyarországot. Az 1940-es muraközi és dél-baranyai területrevízió idején a háborús viszonyok miatt a határ valódi megváltoztatására nem kerülhetett sor. 1945 júniusában a szovjet Vörös Hadsereggel és a jugoszláv partizánhadsereggel kötött ideiglenes megegyezések úgy rendelkeztek, hogy a trianoni vonaltól északra a magyar, attól délre a jugoszláv közigazgatási szervek jogosultak eljárni, vagyis a jugoszláv fél újabb követelésekkel nem lépett fel.

29 Térségünkben a párizsi békeszerződés sem változtatott a határokon, a trianoni vonalat jelölte ki újra Magyarország déli határának. A problémát azonban, annak köszönhetően, hogy a Mura és a Dráva továbbra is időről időre megváltoztatta medrét, egyre inkább az jelentette, hogy tulajdonképpen hol is húzódik a trianoni határvonal. Amikor a Tájékoztatási Iroda 1948. június 27-én Bukarestben elítélte Jugoszláviát, és a keleti blokk államai fokozatosan megszakították kapcsolataikat Belgráddal, a felelős magyar szervek, nem találván a trianoni határkijelölés iratait, nem tudták, hogy pontosan hol húzódik a magyar-jugoszláv határ. Nem csoda hát, hogy az 1950-es évek gyanakvással teli légkörében elszaporodtak a néha halálos áldozatokat is követelő határincidensek. A Mura-Dráva határ e korszakának történetéről ma még nagyon keveset tudunk. Ennek ellenére talán nem túlzás azt állítani, hogy 1948-1953 között a magyar-jugoszláv határon hadiállapotra emlékeztető viszonyok uralkodtak. A határ mellett élők számára az első, életkörülményeiket jelentősen befolyásoló megszorító intézkedés a kishatárforgalom és a kettős birtokossági rendszer felsőbb utasításra történt meg27 Zalai Közlöny, 1921. június-október. 28 Még az év elején, március 9-én pamflet jelent meg a Zalai Közlönyben, amelyben Gálocsy Árpád, a harcos aktivista megvádolta a Kisebbségügyi Minisztériumot, hogy egyes nyugat-magyarországi és vend-vidéki falvakban a horvát nyelv iskolai oktatásának bevezetésére törekszik, ezzel elárulva a „magyar ügyet". 29 SML IV. 401. b (Somogy vármegye főispánjának bizalmas iratai), 18/1945. 544