„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban

tani lehetett attól, hogy egyes kezdeményezései - mint például a népszavazás kérése az elcsatolandó területeken - meghallgatásra találnak a nagyhatalmak valamelyikénél.

38 A magyar delegáció megjelenése után Jugoszlávia azonnal felhagyott a népszavazás hangoztatásával, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem lenne célszerű kockáztatni a már megszerzett területeket. Különösen miután arra sem volt semmi biztosíték, hogy népszavazás esetén sikerül megnyerniük a lakosság többségét, mert - mint azt Paáic megjegyezte - a megszálló jugoszláv közigazgatásnak sikerült erre az időre ellenük fordítani a németeket és a zsidókat, akik ezért egy esetleges népszavazáson több mint valószínű, hogy a magyarok mellett szavaztak volna.

39 A belgrádi kormány azonban továbbra sem adta fel a reményt, hogy ilyen vagy olyan módon sikerül területi vagy gazdasági nyereségre szert tennie. Továbbra is küldözgette Párizsba az elcsatolni kívánt területek lakosságának küldöttségeit, február végén pedig ismét Cvijic javaslatára - arra utasította a delegációt, hogy lépjenek kapcsolatba a magyar küldöttséggel és vessék fel a területcsere gondolatát. Belgrád elképzelésében szerepelt a színmagyar Horgosnak és környékének a Baja környéki délszláv lakosságú területekre való elcserélése.

40 A jugoszláv békedelegáció azonban nem értett egyet Belgráddal. Nem az ötletet kifogásolta, hanem az időpontot tartotta alkalmatlannak. Úgy vélte, hogy ha majd a már megállapított határokat rögzítették a békeszerződésben, akkor gondolkodhatnak a cserékről, de addig felesleges kockáztatniuk, hogy éppen akkor, amikor magyar részről minden területre kérik a népszavazást, megbolygassák a kérdést.

41 A delegációnak sikerült meggyőznie a kormányt, és Belgrád az addig elértekkel elégedetten felhagyott a békekonferencia további zaklatásával.

42 Amikor pedig 1920. június 4-én Trianonban aláírták a békeszerződést, pont került a magyarjugoszláv határ majd másfél éve húzódó vitájának végére.

43 38 Zapisnici... i. m. 271. 39 Zapisnici... i. m. 274. 40 Mitrovic, Andrej: 1977, i. m. 242. Hogy a nemzeti elv hangoztatására mégis bevettek követeléseikbe etnikailag színtiszta magyar területeket is, annak részben gazdasági, részben stratégia, de főleg elvi okai voltak. Pasic ugyanis azon a véleményen volt, hogy mivel nem tudnak minden falut megszerezni, amely etnikai alapon megilletné őket (Bulgáriával szembeni jogos követeléseikről való lemondásukat hozva fel példának), ezért törekedniük kell arra, hogy másutt legyenek kárpótolva. Zapisnici... i. m. 29. 41 Mitrovié, Andrej: 1977, i. m. 243. 42 Március végén ugyan még elküldték Párizsba Hercegszántó és Béreg lakosainak küldöttségét, de a delegáció úgy ítélte meg a helyzetet, hogy felesleges lenne velük foglalkozni, felkarolni küldöttségüket. Zapisnici... i. m. 282. 43 Leszámítva azokat a módosításokat, amelyek a határmegállapító bizottság munkája nyomán születtek 1922-ig. 536