„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Szónokyné Ancsin Gabriella: A magyar–jugoszláv gazdasági kapcsolatok a Dél-Alföld határ menti térségében
1988 óta hazánkban a jugoszláv vállalkozási affinitás 1992-1993-ban a legnagyobb, majd ezt követi 1996-ban egy kisebb lendületű vállalkozási kedv, mely vállalkozások már tőkeerősek és céljaik tisztán megfogalmazottak. 3. TÁBLÁZAT: Jugoszláv vállalkozások a Dél-Alföld határán (1988-1999) Határ mente Települések száma Vállalkozások száma VállalkozásHatár mente város község összesen Vállalkozások száma sűrűség Bács-Kiskun 1 17 18 107 5,9 Békés 1 1 12 12,0 Csongrád 2 7 9 1599 177,7 Dél-Alföld 4 24 28 1718 61,4 Forrás: CD Céghírek, 1999. január 31. Csongrád megyében a határ mentén az országos tendencia érvényesült, viszont Bács-Kiskun határán a '93-94-es évek magas hullámától kezdve lanyhul a jugoszláv vállalkozási kedv. Ezt tükrözik a számok is, miszerint állandó csökkenés tapasztalható. (3. ÁBRA) Jellemző még e határ menti zónára, hogy hátrányos helyzete (fekvése) miatt a történelem során több ízben negatív irányban befolyásolta a gazdasági fejlődés menetét. Ezt tükrözi a már említett elöregedett demográfiai korstruktúra is: a városok közül csupán Szeged korstruktúrája kedvező. Az utóbbi évtizedben Magyarországon végbement társadalmi-gazdasági átalakulással egy időben egy új, az előző negyven évben ismeretlen demográfiai jelenség játszódott le a térségben: a nemzetközi migráció. Korábban a környező országokból Magyarországra irányuló bevándorlási készség évtizedeken át a többszöröse volt az engedélyezettnek. A nehéz körülmények között élő magyar etnikumú népesség közül sokan választották volna új otthonul Magyarországot. Ebben az időszakban az évenként engedélyezett bevándorlás 1500 fő, majd 1984-1988 között már 2000 fő körüli volt. 8 A negyvenévi zártság, az évtizedekig elhúzódó, lefojtott vándorlás után, az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején lezajlott politikai-gazdasági események (a Szovjetuniótól való függés lazulása, majd megszűnése, Ceau§escu hatalmának eltörlése és a déli háború többszöri fellángolása) Kelet-Közép-Európa legnagyobb századvégi migrációját indították el. így a szomszédos országokból a lejátszódott politikai és háborús események több ízben bevándorlási hullámot gerjesztettek hazánk területére. Új bevándorlási törvény bevezetésére volt szükség. 9 A megfelelő migrációs stratégia kidolgozása 10 és a külföldi vándorlással foglalkozó intézmények létrehozása nem kis feladat elé állította hazánkat. A menekültek, bevándorlók ellátásában, társadalmi beilleszkedésük elősegítésében a helyi önkormányzatok szerepe felértékelős Tóth Pál Péter: A nemzetközi vándorlás, Magyarország. KSH NKI, Bp., 1993. 'Uo. 10 L. Rédei Mária: Az 1956-1992 közötti nemzetközi népességmozgások jellemzői Magyarországon. Földrajzi Értesítő, (XLIII. évf.) 1994/1-2., 57-74. 506
