„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Süli-Zakar István: Hajdú-Bihar megyei közigazgatási határváltozások

köztársaság" polgárai, annak dacára, hogy a város délkeleti területe továbbra is Bihar vármegye joghatósága alatt maradt.

8 Hajdú-Bihar megye létrejöttében - véleményem szerint - alapvető szerepet játszott a Hajdúkerület mint Szabolcs vármegyétől elszakadó kiváltságos közigazgatási egység megszületése. Ez a magas szintű önkormányzatisággal és kiváltságokkal rendelkező közigazgatási „zárványterület" tudott elsőként magának helyet „szorítani" Szabolcs és Bihar vármegyék között. Megszületésekor - a XVII. század első felében - alapvető szerepet játszott a térség kiemelkedő geostratégiai helyzete. Bocskai fejedelem nagyon jó stratégiai érzékkel jelölte ki birtokai közül a hajdúk letelepítésére szánt helyeket. A megalapított hajdúvárosok a három részre szakadt Magyarország részterületeinek stratégiai gyújtópontjában helyezkedtek el. (3. ÁBRA) 3. ÁBRA: A hajdúvárosok geostratégiai fekvése (XVII. század) 1 = Hajdúváros; 2 - Az Erdélyi Fejedelemséghez csatolt hét magyarországi megye Bocskai István fejedelem hajdúknak szóló első kiváltságlevelét Korponán adta ki, 1605. december l-jén: „Hogy pedig a mi emiitett vitézeink bizonytalan lakhelyeikről el ne széledjenek, vagy idegen törvényhatóság alá ne kerüljenek, hanem mindig és minden időben egy bizonyos állandó helyen és kerületben lakván, s így együtt a mi er8 Süli-Zakar István: Debrecen. In: Rechnitzer János - Tóth József (szerk.): A nagyvárosok helye az önkormányzati rendszerben. MTA RKK, Pécs-Győr, 1990, 49-58. 459