„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Fedinec Csilla: Kárpátaljai autonómia, határváltozások 1918–1944

regszász város), 3. Máramarosi zsupa, székhely: Huszt, ideiglenesen azonban Nagyszőlős, amíg Huszton be nem fejeződött a hivatali negyed építése (Huszti, Técsői, Taracközi, Nagybocskói, Rahói, Dolhai, Ökörmezői, Nagyszőlősi járások). 1923. január 31-ével a Mezőkaszonyi járás megszűnt, Mezőkaszony, Hetven, Beregsom, Zápszony, Kisharangláb a Beregszászi; Kis- és Nagydobrony az Ungvári; Bátyú, Barkaszó, Bótrágy, Szernye, Csongor és Rafajnaújfalu a Munkácsi járáshoz került. Az 1923. június 7-én kelt 113. sz. kormányrendelet szabályozta Kárpátalján a közigazgatási hatóságok működését, illetékességét, az augusztus 7-i 171. sz. kormányrendelet (kihirdetve augusztus 18-án) pedig a kárpátaljai települések jogviszonyát (kiterjesztette a szlovenszkói községi választásokról szóló 1919. január 31-én kelt 75. sz. törvény hatályát). Ungvár és Munkács rendezett tanácsú városok maradtak, Beregszászt viszont nagyközséggé fokozták le. Az autonomista mozgalomnak Benes kárpátaljai látogatása adott újabb lendületet 1921 decemberének végén. A miniszterelnök ungvári beszédéből: „Én autonomista vagyok. Felfogásom s az önök felfogása között csupán tempóbeli különbség van. Mert én fokozatosan kívánom az autonómiát kiépíteni."

24 Újévi prágai beszédében Masaryk köztársasági elnök így fogalmazott: „A kárpátaljai polgárságot rá kell nevelni a közigazgatásra és ki kell művelni/'

25 Januárban minisztertanácsi ülésen vitatták meg a Kárpátalja közigazgatásának átszervezésével összefüggő kérdéseket. A minisztertanács megszüntette a területen a katonai közigazgatást és napirendre tűzte a községi és parlamenti, valamint a szojmbéli (az alkotmány szerint a leendő ruszmszkói parlament) választások kiírásának kérdését. Márciusban Prágában tárgyaltak a kárpátaljai politikai pártok a tartományt illető kormányprogramról. A Ruszin Néppárt, a Ruszm Parasztpárt, a Köztársasági Agrárpárt, a Ruszin Földműves Autonóm Párt, a Kárpátorosz Munkapárt, a Földműves Szövetség, a Magyar Kisgazdapárt, a Keresztényszocialista Párt, az Autonóm Őslakos Párt, a Magyar Jogpárt, az Ortodox Zsidó Párt, a Zsidó Polgári Párt, a Cionista Párt és a Kommunista Párt közös ülést tartott. Ez volt az első és utolsó alkalom, hogy a tartományt érintő kérdésben a pártok ilyen széles körben képviseltették magukat. Az elfogadott közös nyilatkozat kimondta, hogy a kormány törvénytelenül jár el, amikor Kárpátalja ügyében a szojm összehívása nélkül akar dönteni, valamint sérelmezte, hogy „az ideiglenes határt a ruszin nép részvétele nélkül az Ung folyóban állapították meg, minek következtében a ruszin népet két részre szakították szét, s az egyikben elválasztották Ruszinszkótól és hozzácsatolták Szlovenszkóhoz". Szükséges, hogy „Ung megyének déli és nyugati része, valamint Zemplén megye is közigazgatási tekintetben még a szojm összehívása előtt Ruszinszkóhoz csatoltassék".

26 A szövetségi gondolat alapján a köztársasági agrárpárt, a földműves szövetség, a munkapárt, az autonóm földműves párt és a néppárt a cseh agrárpárttal kötött megállapodás alapján egységes földműves pártba tömörült. A 24 Idézi: Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. január 4. 25 Masaryk, T. G.; Nemzeti feladatok. In: Politikai gondolatok. Prager Könyvkiadó Vállalat, Bratislava, 1935, 212-213. 26 Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1922. március 29. 423