„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - L. Balogh Béni: A magyar és a román történetírás a második bécsi döntésről (1945–1989)

dent visszakapnak [!]."

30 Az Andics által 1945-1946-ban még felemlített bizonyos „jogos" magyar törekvésekről ekkortájt már nem esett egy szó sem. Az 1955-ös kiadású ideiglenes tankönyv

31 egy árnyalattal „enyhébb" hangja (Teleki Pált például már nem bélyegzi meg „a fasiszta Németország hű kiszolgálójáéként, mint az 1951-es munka

32

) részben a már korábban említett, 1953 utáni, rövid ideig tartó ideológiai „olvadással" is magyarázható. A második bécsi döntést a szerzők itt azzal magyarázták, hogy a tervbe vett szovjetellenes támadás jegyében Hitler igyekezett biztosítani Németország balkáni befolyását, s e politikának képezte egyik láncszemét az 1940. augusztus 30-i döntés. „Ezzel a döntéssel [Hitler és Mussolini] mind Magyarországot, mind Romániát még fokozottabban a befolyásuk alá akarták vonni."

33 A negyvenes évek végén az „új", marxista, lényegében sztálinista történetírás Romániában is egyeduralomra jutott. Vezérfonala az addigi nemzeti eszme helyett az internacionalista szellem lett, egyik fő célja pedig a román „homo sovieticus"

34 kinevelése. Irányítója és „kisdiktátora"

35 több mint egy évtizedig Mihail Roller volt, akinek hírhedt középiskolai tankönyve számos kiadást megért 1947-től 1956-ig.

36 Szembetűnő, hogy míg a „szégyenletes bécsi diktátumnak" Roller egy teljes oldalt szentelt, majd hosszan ecsetelte a Kommunisták Romániai Pártjának (KRP) harcát e „diktátum" ellen, addig Besszarábia és Észak-Bukovina 1940. június 27-i szovjet elcsatolásáról mindössze egy bekezdésben emlékezett meg, ily módon: „1940. június 27-én a román és a szovjet kormány megegyezése alapján felszabadult Besszarábia és Észak-Bukovina, s így felszámolták a két kormány között fennálló területi viszályt, amely a román hadseregnek a szovjetek elleni 1918-as ellenforradalmi intervenciója következtében keletkezett."

37 . A második bécsi döntésről szólva a szerző kiemelte: „Hitler a magyar revizionisták Erdélyre vonatkozó követeléseit arra használta fel, hogy megzsarolja mind Romániát, mind Magyarországot (...). Németország és a fasiszta Olaszország kérésére a királyi diktatúra elfogadta ez országok fasiszta vezetőinek »döntőbíráskodását« (...). A királyi diktatúra, a nemzeti parasztpárt, a nemzeti liberális párt vezető körei, valamint a szociáldemokrata árulók lényegében el30 Uo. 193. Hitler tudomásunk szerint nem tett ilyen ígéretet Magyarországnak, Antonescu előtt pedig csupán 1944. március 23-án jegyezte meg, hogy a második bécsi döntést érvénytelennek tartja. 31 Nagy Imréné - Kempelen Imre - Bellér Béla - Incze Miklós: A magyar nép története. III. rész. 1849-1948. Ideiglenes tankönyv. Megjelent az oktatásügyi miniszter rendeletére. Tankönyvkiadó, Bp., 1955. 32 Lukács Lajos: i. m. 195-196. 33 Nagy Imréné - Kempelen Imre - Bellér Béla - Incze Miklós: i. m. 195. 34 Georgescu, Vlad: i. m. 266. 35 Boia, Lucián: i. m. 72. 36 Az 1952-es, magyar nyelvű kiadást használtuk. Roller, Mihail: A Román Népköztársaság története. Tankönyv a középiskolák számára. Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, H. n., 1952. Az előszóban Roller hangsúlyozza, hogy könyvében Sztálin tanítását követte, majd idéz a Szovjetunió Kommunista Pártjának története rövid tanfolyamából. (Uo. 3.) 37 Roller, Mihail: i. m. 705. 403