„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944

OLÁH SÁNDOR Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940-1944 Bevezetés A második bécsi döntést követően Magyarországhoz visszacsatolt erdélyi területek gazdasági, társadalmi felemelésére - a gyors szemrevételezés és helyzetértékelés

1 után - széles körű fejlesztéspolitika bontakozott ki. Az Erdélybe irányuló beruházások indítéka nem csak a gyakran hangoztatott „történelmi jóvátétel", amelyre e viszonyulás jegyében a visszatért terület lakossága jogosult volt. Jóllehet ez a beállítódás is markánsan jelentkezett a közéletben, a kor közgondolkodásában - és a gazdaságpolitikában -, az ország területi fejlettségi különbségeinek kiegyenlítését, az „országrendezést" kormányzati feladatnak tekintették. A területfejlesztés mai szakemberei úgy látják, hogy a két világháború között a területi fejlettségi különbségek dokumentálását tudományos kutatások alapozták meg. Teleki Pál és tanítványai lerakták a területfejlesztés elméleti alapjait; Magyary Zoltán a fejlett nyugat-európai országok válságkezelő gazdaságpolitikáinak ismeretében az országrendezés kérdését elsőként vetette fel, és kormányzati funkciónak tekintette. A harmincas évek közepén a tudatos országrendezés gondolata a Gömbös-kormány programjában, a Nemzeti Munkatervben bukkant fel.

2 A visszacsatolt terület helyzetével ismerkedő szakírók, politikusok - de az erdélyiek egy része is - úgy vélekedtek, hogy Magyarország egy elmaradott, társadalmi, gazdasági, szociális gondokkal küszködő területrésszel gyarapodott. A mezőgazdaságban „ezeken a területeken nagyobb volt a súlya az őstermelésnek a trianoni területtel szemben (...). A területi visszacsatolás egyik következménye: országos szinten 60,7%-ról 50,6%-ra csökkent a szántóterület aránya, 12,3%-ról 20,7%-ra emelkedett az erdőterület."

3 A mezőgazdasági termelésben jellemző a szétaprózott birtokszerkezet, elmaradott termelési kultúra, alacsony termésátlagok. A gabonaneműek hektáronkénti termésátlagai a trianoni Magyarország területén és Erdélyben az első világháború előtti és az 1936-1937. évi adatok alapján az alábbiak:

4 1 A visszacsatolás utáni időszakban politikusok, gazdasági szakemberek sűrűn látogatták Erdélyt. Társadalomtudományi kiadványok hasábjain (pl. Magyar Statisztikai Szemle, Közgazdasági Szemle, Hitel, Kárpátmedence) cikkek, tanulmányok mutatták be a „visszatért" terület társadalmi, gazdasági viszonyait. - A bécsi döntésről, előzményeiről lásd Pritz Pál tanulmányát. 2 Rechnitzer János: A területi stratégiák. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1998,135. 3 Hantos László: Változásoka magyar nemzetgazdaság szerkezeteben. Hitel, (8. évf.) 1943/4., 485. 4 Pongrácz Kálmán: Erdély és a Székelyföld gazdasági problémái. Közgazdasági Szemle, 64. sz., 1940, 804. 378