„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Eördögh István: Az olasz kormány és a Vatikán állásfoglalása a román offenzíváról 1918–1919-ben

„Ausztria és Németország veresége után a központi hatalmak erői a fegyverszüneti szerződésnek megfelelően megkezdték a román területek kiürítését. Amint a német csapatok megkezdték a kivonulást, a román kormány minden igyekezetével azon volt (...), hogy megkezdje Erdély és Bukovina megszállását, valamint megerősítse Besszarábia okkupációját, amüyen gyorsan csak a hadseregtől telt. Amint a katonai egységek a folyamatos mozgósítás nyomán megfelelően ütőképessé váltak, rögtön bevetették azokat a magyarok és a bolsevikok ellen. Ily módon hamarosan kialakult az erdélyi front, három hadosztállyal a Maros mentén; a bukovinai helyőrség, amely novemberben még csak egyetlen ezredből állt, 1919 márciusára egy teljes, a 8. hadosztállyá nőtt."

6 A megszállást széles román propaganda-hadjárat kísérte, amely hangoztatta, hogy a román hadsereget az 1918. október 27-én, Aradon megalakult Román Nemzeti Tanács hívta be, hogy Románia egyesíteni fogja az anyaországon kívül élő valamennyi románt, és hogy a román hadsereg célja a népek szabadságának biztosítása és a gazdasági biztonság szavatolása a Dunától egészen a Tiszáig terjedő román területeken.

7 A budapesti kormány november 20-i ülésén hivatalosan állást foglalt a magyar területek önkényes román megszállása ellen, és kinyilvánította, hogy Magyarország szigorúan betartja az 1918. november 13-i belgrádi katonai egyezmény határozatait. Ugyanakkor semmit sem változott az a meglepően kétértelmű helyzet, miszerint a francia kormány de facto semmilyen jelentőséget nem tulajdonított annak a belgrádi katonai egyezménynek, amelyet magyar részről Linder Béla és Franchet d'Espérey képviseletében Henrys tábornok és MiSic Vajda írtak alá Belgrádban.

8 Félreérthetetlenül igazolja ezt Bonin Longare Párizsba helyezett olasz nagykövet 1918. november 18-i távirata Sonnino külügyminiszternek: „A fegyverszünettel kapcsolatban Henry Berthelot bevallotta nekem, hogy Franchet d'Espérey tábornok hibázott, amikor a Villa Giusti-féle fegyverszüneti egyezmény teljes szövegének késése miatt azt hitte, hogy saját maga is beterjesztett egy végrehajtási erővel bíró megállapodást. A francia kormány nullának tekinti a Henrys által aláírt egyezményt, és érvénye nem más, mint a helyi hatóságokkal de facto megkötött megállapodás a november 13-i fegyverszünet által szabályozott kérdések végrehajtására."

9 Néhány nappal később, 1918. november 19-én Henrys tábornok összeállította a Vix vezérkari ezredes vezette, Budapestre küldendő 45 fős antantrnissziót, 6 Katonai helyzet. Második mozgósítás (1918. november). Katonai akciók az 1918. november 13-i fegyverszünet után, 17-19. p. OHTA, F. E-8, 76. gy., 7. 1. 7 Erdély... i. m. 1711-1714. p.; és Nemzeti történelmünk II. Dokumentumkötet. Trianon forrásai I., Kaposvár, 1994,172,189-192. « Uo. 121-123. 9 Külügyminisztérium, Olasz Diplomáciai Dokumentumok, VI. sorozat (1918-1922). I. kötet. Róma, 1956, 183. In: Fornaro, Pasquale: Crisi postbellica e rivoluzione. L'Ungheria dei Consigli e l'Europa danubiana nel primo dopoguerra (Háború utáni válság és forradalom. A Tanácsköztársaság Magyarországa és a dunai térség az első világháború után). Milano, 1987, 32. p. 367