„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Hajdú Zoltán: A magyar földrajztudomány országszemlélete Trianon előtt és után

ábrázolása. Erre a legjobb példa az 1906. évi első nagy magyar atlasz, melyben az európai lapok után a 33-55. oldalak között dolgozták fel Magyarországot, s mindössze két áttekintő és három részletező térképlap foglalkozott „Ausztria és Magyarországgal.

11 1. ÁBRA: Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchiában 1 = Osztrák-Magyar Monarchia határa; 2 = Történeti Magyarország határa Prinz Gyula 1914-es munkája az I. világháború előtti Magyarország utolsó komplex monográfiája, bár a természeti földrajzi kép erősen túlteng a társadalmi, gazdasági, politikai folyamatok elemzéséhez képest. Prinz egy szerves életegységként mutatta be a történeti Magyarországot.

12 Prinz sajátosan elemezte az Osztrák-Magyar Monarchia problematikáját: „A magyar birodalom és az osztrák birodalomnak uralkodója egy, ennél fogva e két birodalom együttesen alkotja a Magyar-Osztrák monarchiát. A monarchia két állama szövetkezett közös védelemre és az idegen államokkal szemben közös fellépésre, így földrajzi értelemben szövetséges államok. A Magyar-Osztrák monarchia az egyetlen állami szövetség, melynek államai gazdaságilag és nemzetileg különbözőek."

13 Prinz felvetette annak lehetőségét is, hogy a Monarchia fővárosát Bécsből Budapestre helyezzék át. 11 Brózik Károly (szerk.): Nagy Magyar Atlasz. Lampel R. Könyvkereskedés kiadása, Bp., 1906. 12 Prinz Gyula: Magyraország földrajza. Magyar Földrajzi Intézet Rt., Bp., 1914. 13 Uo. 159. 35