„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig
A települések lakosságszámának változásai egyes térségek, régiók, települések sajátos demográfiai folyamatai mellett utalnak a gazdasági-társadalmi folyamatok minőségére, a gazdasági és térszerkezeti változásokra. Az 1990-től elkezdődött romániai lakosságfogyás térségek, régiók szerinti differenciálódást mutat. A növekvő vagy stagnáló lakosságú Közép- és Észak-Moldvában a városi népesség számbeli növekedése a jellemző 1989-1997 között. Hasonló demográfiai folyamat tapasztalható az észak- és közép-olténiai, az észak-munténiai, valamint a tengerparti városokban. Számbeli gyarapodást regisztráltak az északerdélyi városokban is. Stagnálás vagy fogyás jellemzi a román alföld és Dél-Moldova városait. Nagymértékű fogyás a bánsági, dél-erdélyi településeken tapasztalható. Jelentős a csökkenés az ország nyugati, az Edélyi-medence keleti és nyugati városaiban, valamint a Prahova völgyében. A 300-350 ezres lélekszámú nagyvárosok közül egyedül Brassóban volt jelentős fogyás 1989-1997 között. Az erdélyi, partiumi, bánsági közepes városokban általában a lakosságfogyás a jellemző, míg az ország többi hasonló városában rendre számbeli gyarapodást regisztrálnak. Az 1990-es években a szomszédokkal kialakítandó nyitottabb viszony, a felélénkülő gazdasági kapcsolatok hozzájárultak az új határátkelők megnyitásához, illetve régi átkelőhelyek modernizálásához. Ez a folyamat a legerőteljesebben a román-magyar, valamint a román-moldáv határszakaszon érvényesül. A többi szomszéddal lebonyolított utas- és áruforgalom kisebb mértékű. 1990 előtt a romániai határátkelők többsége a határ menti romániai nagyvárosok előterében helyezkedett el. Az elmúlt évtizedben újabb határátkelők nyíltak meg, nagyobb számban a román-magyar, valamint román-moldvai határszakaszon. Ezek jelentős része szomszédos országok nagy, illetve közepes városainak előterében található: a román-magyar határszakaszon Nyírábrány Debrecentől 30 km-re helyezkedik el, a gyulai és battonyai határátkelő Békéscsaba környékét részesíti előnyben. A kiszombori határátkelő egyenlő távolságra van Aradtól és Szegedtől, Temesvárt köti össze Szeged térségével, ugyanakkor egy új közlekedési vonalat jelenthet a Szeged-Temesvár-Turnu Severin-CalafatVidin vonalon (ez a 400 km hosszúságú, 540 m magasságig felkapaszkodó közlekedési folyosó előnyösebb lehet, mint az 550 km hosszúságú, a Déli-Kárpátok térségében 800 m magasságba feljutó Arad-Déva-Petrozsény-CraiovaVidin útvonal). A kormány által 1997-ben elfogadott területfejlesztési koncepció szerint nyolc fejlesztési régiót különítettek el Romániában. Az északkeleti régió hat moldvai megyét foglal magában, a délkeleti a Fekete-tengertől a Kárpátokig húzódik, a déli régió Munténia túlnyomó részét, a délnyugati Olténiát, az északnyugati, nyugati és középső régiók a történeti Erdély, a Bánság és a Partium megyéit foglalják magukban. A Bukarest-Ilfov régió a fővárosra és környékére terjed. 328
