„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Tóth József – Trócsányi András – Elekes Tibor: A térszerkezet változásai Erdélyben a XIX. századtól napjainkig

4. Az 1990 utáni helyzet Az 1980-as és az 1990-es évek fordulóján bekövetkezett politikai változások új helyzetet teremtettek Európa keleti felében. A széthullott Szovjetunió helyett Ukrajna és a Moldvai Köztársaság van jelen a térségben. Jugoszlávia és a korábbi szovjet tömbhöz tartozó Csehszlovákia helyett több kis állam jött létre. Mindegyik térségbeli állam politikai rendszere változott, illetve változásban van. Térszerkezetet befolyásoló, elsőrendű gazdasági-politikai tényezőként jelenik meg Kelet-Közép-Európában az Európai Unió Ausztriával történő keleti bővülése, illetve további országok elkövetkező években tervezett felvétele is. Románia, a hagyományosan központosított intézményrendszert kialakított országok csoportjába sorolható.

9 A központi irányítás és ellenőrzés a diktatúra éveiben érte el tetőfokát. Az 1990-es évek egyik nagy társadalmi, gazdasági és politikai problémája ezen intézményhálózat átalakításának ritmusa, mértéke és intenzitása. Az 1989. decemberi események után Romániában is mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági változások sora indult el, amelyeknek ismét térszerkezetet átalakító hatásuk volt. Részben a korábbi évtizedekre jellemző elszigetelődés, a társadalmi bezártság, a fokozott gazdasági, politikai centralizmus eredménye, hogy a gazdasági átalakulás, a piacgazdaságra történő áttérés lassúbb, mint a földrajzi és történelmi szempontból az euroatlanti szervezetekhez közelebb elhelyezkedő országokban. A szükségszerűvé vált gazdasági változások, a „ráfizetéses" ágazatok átalakítása jelentős változásokat eredményez az ország korábban kialakított térszerkezeti rendszerében. A bányászat, kohászat átszervezése (leépítése) az ehhez kapcsolódó területek gazdasági devalválódását eredményezi. Nagymértékű változásokat idézhet elő a monofunkciós települések, övezetek esetében egy-egy ipari létesítmény termelésének visszaesése, az ágazat csődje vagy felszámolása. A bányavidékeken (Petrozsényi-medence, Nagybánya környéke, Balánbánya stb.), a kohászati központokban (Vajdahunyad, Resica stb.), vegyipari, építőipari létesítmények térségében (Fogaras, Kiskapus-Medgyes, Torda, Medgidia stb.) a gazdasági átalakítás folyamata jellegzetes társadalmi, demográfiai, környezeti problémákkal társul. A külföldi tőkebefektetések nagyrészt a fővárosba és környékére, az ország nyugati területeire, az Erdélyi-medence nagyobb településeire és a tengerpartra érkeznek. Napjainkban területi különbségek mutatkoznak a befektetések, a gazdasági szint és az egy főre jutó GDP szempontjából. Az 1989 decembere előtt „központilag irányított" demográfiai folyamatok is megváltoztak a liberálisabb társadalmi berendezkedés közepette. A népességnövekményt egy évtized alatt felváltó drasztikus lakosságfogyás (emigrációval társítva) nagyobb mértékben érinti az ország nyugati (a legnagyobb lakosságfogyás hagyományosan a Bánságra jellemző), középső (az Erdélyi-medence déli, nyugati és keleti része) és délnyugati részét. Moldvában, a hagyományosan magas természetes szaporulattal és népesség-kibocsátással jellemezhető régióban, 1997-ben népességfogyást regisztráltak. 9 Lerech, Jean-Philipe - Saez, George: Identitás territoriales et regimes politiques de la frontiere. In: Pole sud, No. 7., novembre 1997, 27-47. 326