„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

Ebből a vizsgálatból is kitűnik, hogy a magyarországi oldal kimondottan városhiányos övezet. A számok tükrében is jól érzékelhető Miskolc túlsúlya, jóllehet a legtöbb településtől távol fekszik, és megközelíthetősége sem kedvező. A szlovákiai határszakasz menti térség két, funkcionálisan is jelentős városkával is bír, és a nagyobb városok közelsége szintén javítja ellátottságát. Ami viszont a vonzott területeket illeti, figyelemre méltó, hogy a szlovákiai városok általában nem célpontjai a vásárlások és a szolgáltatások szempontjából a magyarországi területen élőknek. Rozsnyó kivételével, amint ez a továbbiakban látható lesz, más települések nem szerepelnek Szlovákiában magyarországi vonzott településsel. Kazincbarcika és Encs szorosan követi a szlovákiai városokat, de Miskolctól jóval gyengébb a vonzerejük. Súlyuk egymáshoz viszonyítva nem nagyon tér el (Kazincbarcika 27,8%o, Encs 26,6%o), de másképpen alakul abban az esetben, ha csak a magyarországi területeket vesszük figyelembe, és másképpen, ha az egész kutatási térséget.

7 Kazincbarcika szerepe ugyanis az előbbi esetben valamivel gyengébb, mint Encsé. Ám a vonzott területeket szemlélve az tapasztalható, hogy Encs vonzása sokkal koncentráltabb és csakis a hazai térségre korlátozódik, míg Kazincbarcikáé átnyúlik a határon, és a magyarországi szakaszon is jóval szórtabb. A harmadik csoportba hat település tartozik: Putnok (19,8 %<>), Ózd (19,3%o), Szendrő (12,1 %o), Torna (ll,7%o), Edelény és Bódvaszilas (10,8%o). Encs szerepe tehát erősebb, mint Ózdé, sőt a magyarországi területek vonatkozásában még Kazincbarcikáénál is. Ez Ózd esetében utalhat szerepkörének elvesztésére, mely a rendszerváltozás, a nehézipar válsága óta fennáll, és jelentheti azt is, hogy Encs környéke valóban igényelte egy városi funkcióval és szerepkörrel bíró település létrejöttét, hiszen a fiatal (1984 óta) város már várossá nyilvánítása előtt is középfokú központként szerepelt. Az pedig, hogy milyen nagy mértékben elmarad a megyeszékhelytől, jelzi, hogy a múlt rendszerre oly jellemző centralizált politika a mai napig messzemenően érezteti hatását. A többi településnek olyan nagy a hátránya, hogy képtelenek felvenni a versenyt Miskolccal. Putnok újra tért hódít Ózddal szemben, s ha nem is nyerte vissza történelmi múltjában betöltött szerepét, megerősödni látszik annak ellenére is, hogy intézményi ellátottsága még éppúgy elmarad Ózdétól, mint a szocializmus korában.

8 A vonzottsági fokokat és a központok vonzáskörzetét mutató ábrákról leolvasható Putnok és Ózd esetében, hogy ez utóbbi jelentősebb határon túli szerepe ellenére sem tudja Putnokkal szemben biztosítani magának az elsőbbséget, és a magyarországi térségben jóval kisebb területen fejti ki vonzerejét, mint a történelmileg is központi funkciókat betöltő Putnok. Szendrő és Edelény összehasonlításában az tapasztalható, hogy a vizsgált térségben erősebb vonzerővel bír Szendrő, mely földrajzi távolságának előnyéből is fakadhat, ám Edelény hatása a határon is átnyúlik, ami Szendrő esetében nem látliató. 7 Molnár Judit - Marozsák Péter: A települések kapcsolatrendszere és intézményi ellátottsága egy határ menti térségben. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő, 1999,89-94. «Uo. 311