„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

A kapcsolatrendszer vizsgálata a következő megközelítésben zajlott: 1. Határon átnyúló hivatalos településközi kapcsolatok. 2. Határon átnyúló rokonsági kötelékek. 3. Szomszédos országba való utazás gyakorisága, illetve célja. 4. Etnikai preferencia-vizsgálat. 5. Vonzásközpontok a kiskereskedelem és a szolgáltatások igénybevétele alapján. 1. Határon átnyúló hivatalos településközi kapcsolatok Az utóbbi egy-két évben, igaz, megindult a társadalmi életben egy kis mozgolódás ennek élénkítése céljából, de ezzel együtt is az mondható, hogy a két oldal egymás közötti kapcsolata terén a Martinez-féle határátjárhatósági modell szerint a határvidék még mindig csak a második, az egymás mellett létező típusba sorolható.

1 A települések polgármestereinek nyilatkozata alapján az egyes községeknek és városoknak a határvidék másik oldalán lévő településekkel való együttműködési kapcsolata a következőképpen alakul: (2. ÁBRA) A 105 település közül négy polgármestere eleve nem szolgáltatott semmiféle adatot, sajnos ebben a témakörben hozzájuk csatlakozott még másik hét település vezetősége is. így csak 94 esetet lehetett e kérdés kapcsán feldolgozni: 40 szlovákiai és 54 magyarországi településről érkeztek válaszok. A választ küldő szlovákiai települések 37,5%-a, 15 település tart valamilyen jellegű hivatalos kapcsolatot magyarországi településsel, esetenként akár többel is egyszerre. A magyarországi falvak csak alig több mint 20%-ának van ilyen viszonya valamelyik szlovákiai településsel. A feldolgozás során az is tapasztalható volt, hogy egy-egy település megemlített olyan határon túli települést, amellyel hivatalos együttműködési kapcsolatban áll, ugyanakkor annak polgármestere nem nyilatkozott erről a kapcsolatról, mintha az nem is létezne. Tíz magyarországi településnek van kapcsolata 13 szlovákiai településsel (ebből kilenc tartozik a vizsgált térség szlovákiai részéhez). A vizsgált térség 12 szlovákiai településének van hivatalos kapcsolata 16 magyarországi településsel (ebből négy tartozik a vizsgált térség magyarországi részéhez). Tehát csak két olyan településpáros van all vizsgált térségben meglévő kapcsolatpárból, amelyek oda-vissza számítanak egymásra, tudnak egymásról. Ezeknek a kapcsolatoknak a jellege legtöbb esetben kulturális, illetve sporttal van összefüggésben, egy-két esetben jelezték még azt, hogy természetvédelmi. Ez utóbbinak pedig szintén nagy jelentősége lenne, hiszen nemcsak a közös kultúra, de a közös táj is összeköti e két részt, sőt közös természeti kincseik közé tartoznak az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag, földtanilag és hidrológiailag összefüggő egységet alkotó Gömör-, Tornai- (Aggteleki- és Szlovák-) karszt barlangjai. Ennek megóvása csak közös összefogással lehetséges. Martinez, Oscar Jáquez: The dynamics of border interaction New approaches to border analisis - Global Boundaaries, World Boundaries. Volume 1. London-New York, 1994,1-15. 301