„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán

- Krassó-Szörénnyel is számolva - közül mutatói alapján hét az ország legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi közé tartozott (Hunyad, Alsó-Fehér, TordaAranyos, Kis-Küküllő, Fogaras, Udvarhely, Szolnok-Dob oka), Beszterce-Naszód, Maros-Torda, Csík, Nagy-Küküllő modernizációs szintje is átlag alatti, esetenként igen kedvezőtlen értékekkel. Szolnok-Dobokában az analfabéták aránya 74,7% (70. hely), Torda-Aranyosban 67,7% (67. hely), Hunyadban 70,2% (69. hely). Hasonló a helyzet az „orvoslátta holtak" mutatója esetében: SzolnokDobokában 11,9%-ukat kezelte orvos, Torda-Aranyosban 16,2%-ukat stb. Ezzel szemben a szászok lakta Brassó és Szeben megyék modernizációja - az említett „szász konzervativizmus" ellenére - messze Erdély más területei előtt járt; Brassó megye átlagos rangszáma 7,3, vagyis a mutatók legtöbbjében az ország első tíz vármegyéje között volt. Kolozsvár a magyarországi településhierarchia egyik kiemelkedő városa volt - Zágráb mögött, Pozsonnyal vetélkedve -, megyéjét azonban még így sem emelte a közepesnél magasabb szintre, jelezvén, hogy a megye „vidéki" térségei a szomszédos Torda-Aranyoshoz vagy SzolnokDobokához hasonló pozícióban voltak. Végül is Erdélyt egységesen a tradicionális zónához soroltuk azzal, hogy jelentős modernizációs gócai voltak - mindenekelőtt Kolozsvár, Brassó, Nagyszeben -, s bizonyos „tagolódás" a nemzetiségek szerint is kialakult (szász-magyar-román sorrendben). 4. 5. 2. Horvát-Szlavonország Végül a Dráva nemcsak közjogi határt jelentett a magyar korona két országa között, nemcsak nemzetiségi-nyelvi határt, hanem igen határozott modernizációs gátat is. Horvát-Szlavonország a Kárpát-medence legkevésbé modernizálódott régiója volt, Magyarország egészéhez képest is igen rossz mutatókkal: rendkívül szilárd ligatúrák (pl. Lika-Krbavában 78,9%-os analfabetizmus 1910-ben, 10% alatt maradó orvoslátta holt stb.), gyér opciók. Zágráb ugyan modern „vidéki" nagyváros, Budapesthez hasonló a helyzete Horvátországban, de „kisugárzó" hatása csekély (csakűgy, mint egyik „legmodernebb" városunknak, Fiumének). Zágráb megye kedvezőbb értékei csak a város s a megye értékeinek mechanikus átlagolásából adódnak. A régiók néhány adatát a 4. táblázat tartalmazza: 29