„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Vadkerty Katalin: A belső telepítések Csehszlovákiában a második világháborút követő években

A Megbízottak Testülete 1948. március 15-i ülésén elemezte a bizottság munkáját, és elrendelte a tevékenység aktivizálását.

4 A kommunista hatalomátvételt (1948. február) követően a belső telepítés irányítását átvette Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága (CSKP KB), illetve Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága (SZKP KB). Továbbra is napirenden maradt a déli, magyarlakta területek elszlovákosítása, de most a szocialista iparosítás, illetve a mezőgazdaság szocializálása nevet kapta. A belső telepítést a CSKP KB mellett létesített Betelepesítési Bizottság irányította, amelyben az SZKP-t rendes tagként három szlovák tisztségviselő képviselte. A kormány határozata szerint a belső telepítés továbbra is országosan irányított, közös tervek alapján megvalósított, egységes folyamat marad. Ezzel a kommunista rendszer is átvette Benes elnök 27/1945-ös dekrétumát. A csehországi és a szlovákiai betelepítési terveket a Belügyminisztérium terjeszti jóváhagyásra a kormány elé, s így az egységesítés a kormány feladata lett. A szlovákiai belső telepítéssel a Szlovák Telepítési Hivatal elnöksége 1948. január 7-én foglalkozott, és a Központi Kitelepítési Bizottság átalakítását javasolta. A javaslatukat a kormány elfogadta, s elrendelte, hogy záros határidőn belül két új tervet dolgozzanak ki. Az első, a rövid távú terv teljesítési határideje 1948 decembere, a „távlati terv" a külföldi szlovákok újabb tömegeinek a hazaszállítását célozza meg. Ezt a tervet a Belügyi Megbízotti Hivatal, illetve az állambiztonsági osztály felügyelte. Az SZKP KB titkársága mellett is megalakult a lakosságcserén felüli kitelepítéssel, illetve a belső telepítéssel foglalkozó bizottság. Kiemelt feladatuk volt az iparosítással végrehajtott szlovákosítás. Az Érsekújvári járásban gépgyártást, a Párkányi járásban műtrágyagyártást, a Komáromi járásban a textilipart és a konzervgyártást vélték a leggazdaságosabbnak, de számoltak az építőanyag-gyártással is.

5 A korabeli hivatalos meghatározás szerint kolonista lehetett minden 18. életévét betöltött csehszlovák állampolgár, aki önállóan tudott földet művelni, gazdálkodni. A jelentkezők közül a kisparasztokat választották ki, s elutasították a 10 kat. holdnyi szántók, illetve 15 kat. holdas gazdaságok tulajdonosait. A kommunisták első csoportját az 1919-es földreformot követően betelepítettek - zömmel morva és cseh földművesek - alkották, akik 1939 őszén elhagyták az országot. A csehszlovák kormány a háború után visszatérésre ösztönözte őket, ellentétben a Szlovák Nemzeti Tanács és a Szlovák Telepítési Hivatal terveivel, melyek szlovák tulajdonba akarták adni ezeket a többségében 4 Uo. BM-B 1383, 1716:3. f.: Az 1945. november 28-ai ülés jegyzőkönyve. Archív prezidenta republiky Praha - Köztársasági Elnöki Hivatal, Prága (a továbbiakban: KEHPr), 1023:1361/1/2-11, határozat: 79/biz-1947. ÁKL-Pr, Miniszterelnöki Hivatal, 728: m-l: a kormány 1947. január 10-i ülése. SZNL-Po, FMH-A, Titkárság, 182/47-titk. Purgat, J.; Prvé kroky Bratislava. 1970. Az első lépések. 167. 5 SZNL-Po, SZNT-EH, jegyzőkönyv 1945. május 25., 935. faszc. 1946-1948, jegyzőkönyvek. Uo. Belügyi Megbízotti Hivatal (a továbbiakban: BMH) -titkos, 105: 80/50-1948-titk. Uo. SZKP KB, Főtitkár, Titkárság, GT, 2194-515/11. Archív ministerstva Zahranicních vecí Praha - Külügymirűsztériumi Levéltár, Prága (a továbbiakban: KML-Pr), Kabinet-főtitkár, 58: T-I023 /2-2815 /1948. Felmerült a bauxit kitermelésének lehetősége is, mert feltételezték, hogy a Duna alatt a dunántúli lelőhelyek a Csallóköz alá is áthúzódnak. 292