„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)
Birodalmi német illetve kárpáti német részről látták, hogy a XVIII-XIX. században a magyarság asszimilációs ereje rendkívül nagy volt. A berlini és a kárpáti német vezetés - élén a szudétanémet Franz Karmasinnal - nem akarta, hogy Magyarországhoz nagyobb számban németek kerüljenek. 22 A bécsi döntéskor a magyar javaslatban Stósz és Mecenzéf környéke is a népszavazásra ajánlott nyolc területrész között szerepelt. 23 A számukra kedvezőtlen döntés után - melyben Esterházy János szerint aktív szerepet játszott Karmasin államtitkár - az érintett községekben tiltakozások és tüntetések kezdődtek. 24 A stószi németség többsége meg volt győződve arról, hogy a községet Magyarországhoz csatolják. Ebben voltak érdekeltek a késgyárosok is, akiknek nagyobb része magyarnak tartotta magát. A döntés után óriási volt a felháborodás, a többség a nemzeti érzelműeket okolta. 25 A kérdésben megosztott lakosság egy része gyermekeit a német iskola helyett a helyi szlovák iskolába íratta, melyben egyes vélemények szerint nagy szerepe volt a helyi Magyar Pártnak. 1939-ben a tanév végi beíratásoknál kiderült, hogy Stósz mellett Szomolnokon és Alsó-Mecenzéfen az iskolaköteles gyermekek több mint a felét a szüleik nem a német iskolába íratták be, hanem a szlovák tannyelvűbe, vagy egyáltalán nem íratták be őket. Ezekben a községekben a „németajkú, de magyarbarát érzelmű" szülők magyar nyelvű iskolai oktatást követeltek gyermekeiknek. 26 Stószon a Német Párt helyi német egyesületeket érintő központosító rendelkezései ellen is tiltakoztak, így keletkezett nyugtalanság a helyi tűzoltó egyesületben, és a zenekar és énekkar vezetői, tagjai is megtagadták az együttműködést a Német Párttal. 27 22 Rónai András: Térképezett történelem. Magvető, Bp., 1989,182. 2 3 Uo. 182. 24 Szepesi Híradó, (77. évf.) 5. sz., 1939. február 4., 3.: „Hogyan maradt Mecenzéf Szlovákiában? A Felvidéki Magyar Hírlap írja: Esterházy János grófnak nyilatkozatából tudjuk, hogy a Bódva^ felső völgy szakaszának Magyarországhoz való visszacsatolása benne volt a Komáromban tárgyaló szlovák delegáció ajánlatában. A bécsi döntés napjáig efölött nem is volt kétség. Ekkor azonban megjelent Bécsben Karmasin államtitkár és keresztülvitte, hogy a Bódva forrásvidékének két német nagyközsége, Alsómeczenzéf és Stósz, Szlovákia területén marad. Hogy az érdekelt községek lakossága miképpen reagált erre a kéretlen és a lakosság érdekébe ütköző intervencióra, az nagyjából ismeretes, Karmasin államtitkárt olyan tüntetés fogadta, hogy a karhatalomnak kellett beavatkoznia." 25 Kauer, Josef - Schürger, Johannes - Wagner, Klement: i. m. 363.: „Amikor 1938. november 2~án a bécsi döntés eredménye ismertté vált, az összes utcácskából és zugból izgatott emberek áramlottak a falu főterére és hangosan ordibáltak mint egy bolondokházában. Néhány asszony a dühtől rikácsolt »Végünk van, el vagyunk zárva a világtól, éhen fogunk halni!« Feltűrt ingujjú, sötét pillantású munkások rendezetlen csoportokba gyűltek és elindultak Mecenzéf irányába, hogy itt a hasonló érzelműekkel együtt a bécsi döntés ellen tiltakozzanak. Fáradtan és leverten tértek haza Stószra a késő esti órákban." 26 Szepesi Híradó, (77. évf.) 27. sz., 1939. július 8., 4. 27 Guzsak, Ladislav: i. m. 387-388. 286
