„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Ilyés Zoltán: Az 1938-as határváltozás és a felső-Bódva-völgyi németség (Mecenzéf, Stósz)

2. ÁBRA: A magyarul beszélők százalékos aránya Alsó-Mecenzéfen az 1900-as és 1910-es népszámlálások alapján 1900 1910 Felső-Mecenzéf etnikai helyzete ettől több tekintetben eltért. (3. ÁBRA) 1890 után a szlovák anyanyelvűek száma ugrásszerűen megnőtt. Ennek egyik oka, hogy a csődbe jutott, Amerikába kivándorló felső-mecenzéfi szegkovácsok többnyire szlovákoknak adták el házukat és földjeiket. A szlovákság arányának növekedése már a XIX. század elején is érezhető volt.

10 Emellett az összességében agrárjellegű Felső-Mecenzéfen a szlovákság eredményesebben tudott integrálódni. A szlovákság arányának növekedése másrészt összefüggésben van az adminisztratív szempontból ide tartozó, mintegy félórányi járásra levő Luciabánya fejlődésével, ahová lengyelek és a népszámlálási statisztika szerint vendek (!) is költöztek.

11 1910-re relatív többségbe kerültek a magyar anyanyelvűek, amelyben szerepe lehetett a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. által igazgatott új bányásztelepülésnek. A vegyes rekrutáció ellenére a bányaigazgatás (iskola, bányászkolónia, szociális intézmények, munkanyelv) fontos hatással bírt a nyelvi egységesülésre.

12 A magyarul tudók aránya Alsó-Mecenzéffel összehasonlítva kisebb, különösen 1900-ban, amikor az össznépesség felét sem tette ki. (4. ÁBRA) 10 Eiben, Anton: i. m. 11 A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp., 1912. - A dolgozatban felhasznált más népszámlálási statisztikák: A magyar korona országaiban az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint részletezve. Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Bp., 1882. - A Magyar Korona Országainak helységnévtára. Szerk.: Jekelfalussy János. Bp., 1892. - A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Magyar Királyi Statisztikai Hivatal, Bp., 1902. 12 A XIX. századi alapítású bányász- és iparos telepek nyelvi egységesüléséhez lásd Ilyes Zoltán: A specializált háziipari tevékenység és a vallás szerepe egy allochton szórványközösség fennmaradásában. Erdélyi Múzeum, 2000/3-4., 128-138. A felvidéki ipari központok nyelvhasználatához lásd Pazmandi, Susanne: Industrialisierung und Urbanisierung und 279