„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

komolyan vették.

141 A szlovák lakosság részéről magyarellenes megnyilvánulások, atrocitások is előfordultak Szlovákiában. A szlovák szervek - félve attól, hogy az esetet a magyar sajtó és propaganda kihasználhatja, ami a Magyarországhoz visszacsatolt területeken a szlovákok diszkriminációját vonhatja maga után - számos alkalommal mindent megtettek, hogy a helyenként megerősödő magyarellenes indulatokat megfékezzék.

142 Az idő múlásával a problémák sok tekintetben enyhültek, de a két kormány között a feszült viszony továbbra is fennmaradt. A szlovák szakirodalom kiemeli, hogy az „elszakított Dél-Szlovákia" túlnyomóan mezőgazdasági jellegű volt, ami érzékeny veszteséget jelentett Szlovákia számára, hiszen az elszakadt természetes piacaitól.

143 Ezzel kapcsolatban újra Bibó Istvánra hivatkoznék, aki rámutat, hogy „a határ elsősorban mint a stabilizálódás eszköze számít".

144 Az etnikailag minél igazságosabb határ megvonása hosszú távon hasznosabb, mint az általa okozott átmeneti gazdasági, stratégiai, közlekedési és egyéb hátrányok.

145 Ha a trianoni békeszerződés az etnikai viszonyoknak megfelelő határvonalakat állapított volna meg, a magyarság talán jóval könnyebben beletörődött volna a nem magyar lakosságú területek elvesztésébe, és nem fájlalta volna az ezer év óta többé-kevésbé változatlan formában fennállt gazdasági és földrajzi egység megszűnését, sem a „természetes piacok elszakadását". A területváltozás következtében kialakult viszonyok elemzésére nem térek ki, hiszen elsősorban itt is az volt a célom, hogy a szlovák történetírás kedvezőtlen tendenciáira hívjam fel a figyelmet. :•:• Előadásomban az első bécsi döntés előzményeivel és következményeivel kapcsolatos, a szlovák és a magyar történetírás által alapvetően eltérően értelmezett kérdésekre kívántam rámutatni. Az elmondottak alapján levonható a következtetés, hogy a magyar történetírásban szükséges hiánypótló elemzések készültek és készülőben vannak, szlovák oldalon a kérdés érzelmi és a „nemzetvédő" történetírás elemeit kiküszöbölő feldolgozása ellenben még várat magára. Úgy vélem, hasonlóan a jelen konferencia szelleméhez, hasznos lenne a továbbiakban is közösen megvitatni e kérdéseket. 141 SSUA Ku. prez. K 256. c. j. 2088/V. döverné/1939. Nyusta község Szkaliczky Gábor nevű lakója ellen a köznyugalom megsértésének vádjával indítottak eljárást, miután a házkutatás sorári a „Mindent vissza!" kezdetű magyar irredenta dal szövegét találták a lakásán. 142 SSUA Ku. prez. K 256. c. 689/1939. (Nyitra, 1939. május 4.) Április és május folyamán a helyi Állami Kereskedelmi Akadémia diákjai, középiskolai diákok és a fiatalság számos vezetője több alkalommal bántalmaztak magyarokat, letépték a magyar párt jelvényeit stb. Az akciókban számos Komjátról és Surányból menekült szlovák fiatal vett részt. A diákoknak meg kellett magyarázni - tájékoztat a jelentés -, hogy „az ilyen meggondolatlan viselkedés, még ha a legjobb szándékból ered is, nekünk nem segít, hanem csak árt, hisz azt a rosszindulatú propaganda megfelelően kihasználhatja annak bizonyítására, hogy nálunk úgymond a rendetlenség és jogi bizonytalanság uralkodik". A jelentést megfogalmazó rendőrtiszt végül leszögezte, hogy a megfelelő szervek minden törvényes eszközt igénybe fognak venni, hogy ilyen esetek itt Nyitrán ne ismétlődhessenek meg. 143 Cierna-Lantayová, Dagmar: i. m. 13-14. 144 Bibó István: i. m. 71. 145 Uo. 274