„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)
„TRIANONI NEMZEDÉK” – TERÜLETI VÁLTOZÁSOK ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁG - Beluszky Pál: A modernizáció területi differenciái a századelő Magyarországán
4.3. A Felvidék középső része A Felvidék középső harmada (Turóc, Liptó, Szepes, Gömör és Kishont, AbaújTorna vármegyék) az átlagosnál kedvezőbb modernizációs értékekkel rendelkezett, a magyarországi modernizáció második lépcsőjén foglalt helyet. E régióban 1910-ben kb. 15 600 km 2 területen 1,1 millióan éltek. A régió legtöbb megyéjében a modernizáció „motorja" a gyáripar terjedése volt; 1910-ben a gyáriparban dolgozók aránya alapján Liptó megye a 3. (10 ezer főre 607 gyáripari kereső), Turóc a 4. (448 kereső), Szepes a 6. (422 kereső), Borsod a 7. (413 kereső). A viszonylag magas iparosodottsági szint már a századelőre további modernizációs elemeket „vonzott" a területre, nemcsak az ipari tercier keresők magasabb arányát alakította ki (természetszerűleg), hanem élénkítette a pénzintézeti tevékenységet (Turóc a vármegyék rangsorában a 2., Szepes a 10., Liptó a 21.), a középfokú oktatást, az alfabetizációt, a modern technikák terjedését (telefonellátottság) és így tovább. Ennek ellenére több megye modernizációs folyamatai kiegyenlítetlenek. Regionális szinten épp a Közép-Felvidék esetében kell hangsúlyoznunk a modernizáció és a „fejlettség" különbségét, pl. az egyéni boldogulás korlátozottságát (az iparosítás nyújtotta opciók mellett erős ligatúrák létét). Javította a térség helyzetét, hogy területén két nagyváros - Kassa és Miskolc - is található. Az ország többi régiójának modernizációs szintje már nem érte el az országos szintet. 4. 4 Közepesen modernizálódott régiók 4. 4.1. A Felvidék nyugati része A Nyugat-Felvidék öt megyéjének (Nyitra, Bars, Hont, Nógrád, Zólyom; területük kb. 17 600 km 2 , lakóik száma 1910-ben 1 165 000 fő) modernizációs értékei egymáshoz közel állnak, modernizációjuk „belső szerkezete" kiegyenlítetlen, s a modernizáció mértékét tekintve a régió egyértelműen elkülönül a vele határos Nyugat-Magyarországtól, illetve a Közép-Felvidéktől. A társadalmi mutatók - írniolvasni tudás, „orvoslátta holtak", de a bankbetétállomány is - kedvezőbbek az országos átlagnál; a gazdaságon belül több megyében - Zólyom, Nógrád - fejlett volt a gyáripar (Zólyom az egyik leginkább „gyáriparosodott" megyéje ekkor Magyarországnak). Az urbanizáció szintje viszont alacsony; egyetlen regionális centrum sem alakult ki a régióban, csekély a városlakók aránya, alacsony a városokhoz kötődő modernizációs elemek értéke. A Nyugat-Felvidék az ország közepesen modernizálódott régiói közé tartozott. 26
