„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Sallai Gergely: Az első bécsi döntés megítélése a szlovák és a magyar történeti irodalomban

vonalat azonban tartanunk kell." Ez utóbbihoz Viest tábornok - nem éppen az általános közép-európai megbékélés magasabb elveitől vezérelve - hozzáfűzte, hogy „az érsekújvári vasútállomást mindenképpen meg kell tartanunk, mivel nekünk szükségünk van rá, a magyarok ellenben nincsenek ráutalva sem az ál­lomásra, sem a fűtőházra."(!) 66 Rappant azt ajánlotta, hogy ezeket az érveket ne hangsúlyozzák a magyarok előtt. „Javaslataink kidolgozásánál és érvényesí­tésénél csakis a nemzetiségi elvvel érveljünk. A többi indokot hagyjuk meg ma­gunknak." 67 Az említettek mellett meg kell jegyezni, hogy Ivan Krno Prágába utazott, hogy a csehszlovák minisztertanáccsal - amely eddig nem adott direk­tívákat - megtárgyalja az engedmények azon legvégső mértékét, ameddig a csehszlovák küldöttség elmegy. 68 Ugyanezen a napon Durcansky és Alexander Mach Németországba utazott, ahol felhívták a figyelmet a magyar kormány úgymond túlzó követeléseire, 69 és kifejtették az autonóm kormány politikai cél­jait. 70 Világos jelét adták, hogy alárendelik magukat Németországnak, ezért kedvezőnek tűnő kilátásokkal tértek vissza. 71 A politikusok hazaérkezéséig azonban Tisóék a 15 órakor kezdődő aznapi második plenáris ülésen is elodáz­ták a javaslattételt. Ezen az ülésen a többnyire kölcsönösen felemlegetett né­hány incidens megoldására tettek ígéretet, melyeket nem részletezünk. Kánya külügyminiszter ismételten aggodalmát fejezte ki a szlovák időhúzási taktikát, valamint a magyar nemzetiségű katonák leszerelésének elhúzódását illetően. Wettstein kérdésére, hogy vajon Durcansky valóban Hitlerhez utazott-e, Tiso úgy válaszolt, hogy arról mit sem tud. Ez nem volt igaz, ahogy az sem, amit Kánya válaszolt a Kárpátalján magyarországi irreguláris egységek által végre­hajtott incidensekkel kapcsolatban. A szlovák sürgetésre ugyanis kijelentette, hogy nincs tudomása üyesmiről. Október 12-én délben kezdődött meg a negyedik plenáris ülés, amelyen a Prágából érkezett Krno először bemutatta Bacsinszkyt, Kárpátalja belügymi­niszterét. A korábban megismert szlovák stratégia alapján legelső ajánlatuk a magyarok autonómiáját tartalmazta Szlovákiában és Kárpátalján. Ezen a ma­gyar delegáció felháborodott, majd több képtelennek nevezhető szlovák érv ­München nem területi kérdésekről rendelkezett, Kárpátalja egyetlen gazdasági egységet alkot, amelynek életbevágó szüksége van arra, hogy vasúti összeköt­tetése legyen a Fekete tengerrel (!) - után Kánya kijelentette, hogy „ilyen kérdé­sekről képtelenség beszélni. Ez egy rossz vicc lenne." 72 A szünet után Tiso a 66 Zápisnica zo schődzy ceskoslovenskych a podkarpatoruskych delegátov delimitacnej komisie v Komárne dna 11. X. 1938 o 14 hodine. (A delimitációs bizottság csehszlo­vák és kárpátaljai küldöttei ülésének jegyzőkönyve Komáromban 1938. október 11-én 14 órakor.) AMZV, Právní sekce. VI/4-1938. 61. 67 Uo. 68 Deák, Ladislav: Slovensko v politike Mad'arska v rokoch 1938-1939. Bratislava, 1990,106. 69 D'urica, Milan: Dejtny Slovenska a Slovákov. Bratislava, 1996,138. 70 Vávra-Eibel: i. m. 71.; Szegedy-Maszák Aladár: i. m. 218-219. - Velük volt Karmasin is. Kijelentették, hogy önállóságra törekszenek, valamint szoros gazdasági, politikai, katonai kapcsolatokat kívánnak kiépíteni Németországgal. A zsidókérdés megoldását német minta alapján képzelték el. 71 Deák, Ladislav: 1990, i. m. 64. 72 Záznam... i. forrás, 1938. október 12. 263

Next

/
Thumbnails
Contents